Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

A stílusok kombinációját szerencsés kézzel valósította meg a Telep utcai iskolánál

285

' Fritz Oszkár, aki változatos - barokk alapformálású - épületcsoportját a szecesszió számos applikációs elemével gazdagította. A homlokzatot - geometrikus elrendezésben borító téglaburkolattal külön hangsúlyt ad a szecessziós formáknak. A Százados utcai iskola

28 hatalmas neogótikus, vár-jellegű épületének homlokzata is szecessziós ornamentikával gazdagított. A Lajos utcai iskola

28 óriási épülettömbjének két főhomlokzatát a gótikus formák és a német szecesszió stílusjegyeinek párhuzamosságával jellemezhetjük. Az utóbbiak hangsúlyozottak a Duna-parti fronton, míg az oldalszárnyaknál rendkívül egyszerű, teljesen dísztelen, nagyablakos falfelületeket találunk. B. Bérházak A késő-eklektikus alapstílusból kiindulva emeljük ki itt is a szecesszióra utaló formajegyeket, a stílusok keveredése miatt azonban a csoportosítás csak hozzávetőleges lehet 288/ A Váczi-úti bérháznál neogótikus és szecessziós hatások érvényesülnek, homlokzatképzése változatos, dinamikus. A Miklós téri neobarokk épületen

2 a tetőszerkezet és az ablakformálás a geometrikus szecesszió hatását mutatja. A késő-eklektika és az európai szecesszió formáinak együttes alkalmazásával kialakított kellemes térhatású épület Nagy Virgil Margit körúti bérháza.

290

' A késő-eklektika klasszicista tendenciái és a szecessziós ornamentika párhuzamos291/ sága jellemzi Pollák Manó Lomb utcai bérházát, melynek puritán megjelenésén sokat lendítenek a különleges térképzésű rizalitok. A hagyományos és a magyaros stílus átmenetét képviseli Morbitzer Nándor Berzenczey utcai bérháza is,

292

' kivitele azonban - bizonyára anyagi megfontolások miatt - annyira egyszerű, hogy az épület sematikusnak hat. A barokk és a népies szecesszió formáinak kombinációját teremti meg Hikisch Rezső a Szentendrei úti elemi iskola

293

' klasszikus hatású épületegyüttesében. Külön kategóriát képvisel az Orth Ambrus és Somló Emil tervei nyomán épült Vág utcai Népotthon, 4

' melynek késő-eklektikus téralakítása az európai szecesszió tető- s ablakformálásával és ornamentikájával ötvöződik. 3. A népies szecesszió néhány változata. A „Fiatalok" munkái A korszak fiatal építészeinek egy csoportja (legismertebb tagjai: Kós Károly, Györgyi Dénes, Zrumeczky Dezső, Kozma Lajos) azt „vallotta, hogy a népművészetből kiindulva lehet és kell a magyar művészetet megújítani, nemzetivé tenni."

29 ' Az angol preraffaeliták középkor iránti rajongása, s a Ruskin és Morris hatására Európa-szerte kibontakozó szociális gondolat e törekvésekben éppúgy szerepet játszott, mint a historizmus kulisszáinak meghaladására irányuló szándék. Az erdélyi népi építészet sajátosságainak tanulmányozása a századelőn - bár szűk körben - elvezetett ennek nagyvárosi alkalmazásához. A csoport vezetője a kiemelkedő tehetségű Kós Károly, aki Györgyi Dénessel közösen - mint említettük - külön megbízással kapott lehetőséget a Városmajor utcai iskola

296

' tervezésére. A tervezésnél maximálisan igazodtak a terepviszonyokhoz, s így a tájba harmonikusan illeszkedő alkotás született. „Az épületegyüttes háromemeletes főtömegében helyezkedik el az iskola, ehhez fedett átjárókkal kapcsolódnak az... egyéb rendeltetésű épületrészek... A tömegtagolás változa-