Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

nös érzéke. A már felsoroltakon kívül csak néhány nevet említünk: dr. Varga Jenő és a tragikus sorsú Somogyi Béla, a Népszava munkatársai s tanárok: Czabán Samu, Werner Jenő, Fáber Oszkár. „Új, modem tisztviselő-gárdát nevelt magának, mert jól tudta, hogy csak modem gondolkodású, tanult és fiatal tisztviselőkkel lehet megvalósítani azokat a nagyszerű álmokat, amelyeket ő kitervelt."

5347 A nagy, lázas terveken dolgozó, milliós beruházásokon töprengő polgármestert nem változtatta meg a hatalom. „Modern államférfi típus, angol szabású... s ez az alkotmányos zsarnok, aki azt csinál, amit akar, bármely percben kész odadobni a hatalmat, ha az embereknek nem tetszik amit csinál."

5357 Szegény emberként kezdte pályáját és úgy is fejezte be."

5367 Polgármesterré választásának harmincadik évfordulóján a főváros megvásárolta Gül Baba utcai villáját - hálás gesztusként - s anyagi helyzetére való tekintettel. Ahogyan a rang, a kitüntetés, a vagyon sem érdekelte. Élő, látható organizmusként a varost, az első igazi Budapestet teremtette meg, mely a késő utókor számára is - e korszakban - az Ő városa volt. S egyik legszebb és legvalódibb álma a ma fővárosa számára is elérendő cél: „amikor Budapest nemcsak csillogó, gyönyörű világváros lesz, hanem olyan főváros, mely népe minden részének teljesebben fogja adni az emberhez méltó élet feltételeit."