Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Ujlaki Péten Fischer József a Főváros Közmunkák Tanácsának élén

nak (romeltakarítás, újjáépítés), melyek miatt „nem tartozhat a székesfőváros hatáskörébe". A kérdés ekkor Szakasits Árpád személyes interveniálására időlegesen lekerült a napirendről. Az FKT jogállásának problémája 1946. elején merült fel újólag, amikor a Gazdasági Főtanács (továbbiakban: GF) átvette az Újjáépítési Minisztérium feladatkörénekjelentős részét. Ekkor Vas mint a GF főtitkára javasolta a minisztérium Építésügyi Minisztériummá történő átalakítását. Javaslata szerint az új minisztérium feladat- és jogköre lényegében megegyezett volna az FKT-éval; legalábbis az új, gyakorlati reszortok vonatkozásában, és ezáltal jelentősen visszaszorította volna azt. Fischer a javaslatot természetesen visszautasította, mégpedig két okból: egyrészt az FKT megnövekedett szerepének megőrzése érdekében, másrészt pártjának a javaslatból következő pozícióvesztése miatt, ugyanis az új tárcát az FKgP kapta volna, a beruházási eszközök jelentős része felett pedig a kommunista vezetésű GF rendelkezett volna, míg az SZDP nem részesült volna semmiből. A javaslat visszautasítására válaszul, a GF már februárban megkurtította az FKT költségvetését. Időközben, - a további támadásokat megelőzendő, - a profilok tisztázása végett Fischer tárgyalásokat kezdeményezett Antall József kisgazdapárti miniszterrel, és megállapodásra jutottak a reszortok felosztása kérdésében. Vas Zoltánnak azonban maga az intézmény és Fischer nem tetszett, tehát ez a megoldás sem felelt meg neki. Hamarosan újabb támadást indított: új tervezetet készített, amely az FKT önállóságát ugyan érintetlenül hagyta, viszont az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium javasolt felállításával és feladatkörével hatáskörét jelentősen csorbította volna. A tervezetet megismerve, 1946. júliusában Fischer ismételten tiltakozott, de ezúttal eredmény nélkül. Szakasits és így az SZDP ugyanis hozzájárult a tervezet realizálásához, amely igen rövid idő alatt, már szeptemberben mint az 1946: XXIV. t.c, törvényerőre emelkedett. A törvény értelmében az augusztus 21-én létrehozott, Rácz Jenő vezette Építési és Közmunkaügyi Minisztérium teljes egészében hatáskörébe vonta az Újjáépítési Kormánybiztosságot valamint az FKT több, 1945-ben kapott reszortját, így az újjáépítés-helyreállítást és a lakásügyet. A törvény kisebb módosításokkal visszaállította az FKT 1945. előtti szervezetét, feladat- és hatáskörét, ami azonban most nyilvánvalóan jelentős visszalépés volt. Különösen fájdalmas változást jelentett, hogy az FKT a miniszterelnökség alól az új szakminisztérium felügyelete alá került és személyi állományáról is a minisztérium gondoskodott a jövőben. E változásokat a költségvetés komoly csorbítása és a személyi állomány nagyfokú csökkentése követte. Ennek illusztrálására csak egyetlen adat: az FKT 352 fős állományából 113 maradt, míg a többiek a minisztériumba kerültek át. Mindössze annyi engedményt tettek, hogy időlegesen átengedtek az FKT elnökségének a lakáshelyreállítási rendelet megalkotásáig 35, a likvidálás lefolytatására pedig 4 főt. Magától értetődik, hogy Fischert november 5-én felmentették kormánybiztosi funkciójából és az Újjáépítési Kormánybiztosságot megszüntették.