Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Szántó Ferenc: Stílus és vitakultúra epizódok a városházi koalíció történetéből (1945-48)

A koalíció válsága A városházi koalíció akut válsága 1947 elején következett be. A köztársaság és a demokrácia elleni összeesküvés leleplezéséről szóló BM-közlemény bombaként robbant.

27 Ez először a Közigazgatási Bizottság január 13-i ülésén váltott ki heves szócsatát a munkás- és kisgazdapárti illetve más pártállású bizottsági tagok között. A közlemény és a különböző sajtókommentárok alapján ismertté vált demokrácia elleni összeesküvést a koalíció valamennyi pártja elítélte. Kővágó polgármester, mint vezető kisgazdapárti politikus külön is ügyelt arra, hogy állásfoglalása egyértelmű legyen, s még véletlenül se adjon okot a baloldali gyanakvására. „Kötelességemnek tartom - mondta -, hogy a leghatározottabban elítéljem azt a minősíthetetlen támadást a magyar demokrácia ellen, amelyet a leleplezett összeesküvés jelent. A székesfőváros minden lakója és dolgozója a legmerevebben elítéli azt, és kéri, hogy az illetékesek minél erőteljesebben, minél gyorsabban és minél rövidebb idő alatt fejezzék be a nyomozást és a bíróságok hozzanak szigorú és igazságos ítéletet."

28 Ezzel mindenki egyet is értett. Az MKP elítélő nyilatkozata azonban hangnemében és tartalmában lényegesen különbözött a koalíciós partnerek deklarációjától. Széli Jenő, felszólalásában nem hagyott kétséget afelől, hogy ő a kisgazdapártot tartja felelősnek az összeesküvésért, mert szerinte, a párt vezetői gyakorlatilag bűnös, reakciót bátorító politikát folytattak. „Ha a Kisgazdapártnak vezető helyeket betöltő emberei az összeesküvésnek vezető egyéniségei, akkor ez nyilvánvalóan rámutat arra - mondta -, amit mi már hónapok óta hangoztattunk, hogy tudniillik a Kisgazdapárt egyáltalán nem folytatja a maga pártján a reakció ellen azt a harcot, amelyre időnként felhívjuk. Más dolog, hogy a letartóztatottak között olyan ügynököket is találtunk, akik a demokratikus pártokba befurakodtak és más dolog, hogy az összeesküvés értelmi szerzői, vezetői között olyanokat találunk, akik a Kisgazdapártnak prominens tagjai: nemzetgyűlési képviselők, vagy - sajnos - törvényhatósági bizottság tagjai."

29 E sommás ítélet heves ellenreakciót váltott ki az érintett párt képviselőinek körében. Felvinczy László éles szóváltásba keveredve Földes Mihállyal is, visszautasította Széli Jenő megállapítását, mondván: „Nem tartom szerencsésnek, ha a vizsgálat mai stádiumában a felszólalásokból olyan politikai konzekvenciákat vonnánk le, mint ahogyan Széli Jenő bizottsági tag úr tette." Ezen a ponton azután fel is borult a parlamentáris rend. „Földes Mihály: Nagyon is okosan tette! Felvinczy László: Annál kevésbé tartom azt indokoltnak, mert nem volt egészen tárgyilagos! Földes Mihály: Nagyon is tárgyilagos volt! Lénárt barátunk nem volt egészen tárgyilagos! Lénárt István: (kisgazdapárti bizottsági tag): Tárgyilagos voltam, mert azt mondottam, hogy amíg a vizsgálat nem fejeződik be, addig politikai konzekvenciákat ne vonjunk le!