Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Rainer M. János: Helyi politika szerveződés 1956-ban — Az újpesti példa

az Újpesten történtekért. Ez a per zárta le az Újpesti Forradalmi Bizottság történetét - vagy inkább főszereplőiét: a perek már nem a forradalom, hanem a Kádárkorszak repressziójának, a megtorlásnak történetéhez tartoznak. Ebben az összefüggésben lehet csak elgondolkodni azon: annyi hasonló szerveződés közül miért éppen az újpestit torolták meg ezen a döbbenetesen kegyetlen módon? Sok egyéb ok mellett talán azért, mert az 1956-ban „megsértett világrend" itt többszörös sérelmet szenvedett: ami történt, az a radikális irányvonal, ami megvalósult, egy „legendás munkáskerületben" zajlott le. Az erőszakkal megsértett világrendet pedig a restaurátorok logikája szerint - csak erőszakkal lehet helyreállítani. Jegyzetek 1. Arendt, Hannah: On Revolution New York, Viking, 1963. Kecskeméti, Paul: The Unexpected Revolution: Social Forces in the Hungarian Uprisin g. Stanford, 1961. Marie, Jean-Jacques-Nagy Balázs (ed.): Pologne-Hongrie, 1956. Paris, 1966. 2. Donath Ferenc: 1945 és 1956. (Bibó István és a magyar demokrácia alapkérdése). Magyar Füzetek, 9-10. sz. 3. Lomax, Bili.: Magyarország 1956-ban. Ford. és kieg. Krassó György. Bp. Aura, 1989. 4. Ld. Varga László: Egy nap, amely megrengette a világot. Századvég, 1989.1-2. sz. A műegyetemi pontok számos változata megjelent Nagy Ernő (szerk.): A forradalom sajtója (Giromagny, 1984.) c. gyűjteményében. 5. Ld. a Központi Vezetőség 1956. október 26-i és a Politikai Bizottság okt. 27-28-i ülésénekjegyzőkönyvét. História, 1989. 4-5. sz. 6. Október 28-i rádió beszédében tett ezekről először említést; itt „felkarolásukról", ill. a „közigazgatásba való beillesztésükről" szólt. Október 30-i beszédében viszont úgy fogalmazott, hogy a kormány „elismeri" ezeket, „rájuk támaszkodik és támogatásukat kéri". Ld. A forradalom hangja. Bp. Századvég Kiadó, 1989. 7. Az Országos Nemzeti Bizottság megalakulását ld. Szabad Nép. 1956. okt. 29. A Forradalmi Karhatalmi Bizottságét: Magyar Nemzet, 1956. okt. 31. A fegyveres erők forradalmi bizottságáról ld. Magyar Honvéd 1956. okt. 31. 8. Budapest Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa (a továbbiakban FBNB) 8017/1958. sz. Az Újpesti Forradalmi Bizottság tagjai ügyében a bíróság közel egyéven keresztül tartó zárt tárgyalás után elsőfokon 1959. márc. 15-én hirdetett ítéletet. A jogerős ítéletet 1959. júl. 28-án a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági tanácsa mondta ki (néhány esetben fellebbezés híján az elsőfokú ítélet emelkedett jogerőre.). Az elsőfokú ítéleti indoklás bevezetője és Kósa Pál I. r. vádlott ítéleti indoklása, amely egymagában több mint 60 sűrűn gépelt lap, a bizottság tevékenységének legrészletesebb, ugyanakkor természetesen „sajátos" szemszögből való leírása. 9. Az Egyesült Izzó 1956. okt. 24-i határozatát közli: Kemény István - Lomax, Bili (szerk.): Magyar munkástanácsok 1956-ban: Párizs Magyar Füzetek Kiad., 1986. 54-56. old. 10. A községekről ld. Magyar Bálint: 1956 és a magyar falu. Medvetánc 1988. 2-3. sz. Ugyanerről ld. Kovács Andor Szilágyi Sándornak adolt interjúját, Beszélő, 18. sz. 11, Ld. a Kossuth Rádió 1956. okt. 28-i híradását a XII. és V. kerületi Nemzeti Bizottság