Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Kresalek Gábor: A munka hősei

novisták, akik közül pl.: Muszka Imre már sztahanovistaként utazhatott a magyar munkásság képviselőjeként Moszkvába, a születésnapi ünnepség szorozatra. A sztálini-műszak résztvevői 127-299,272-667,123-301,211^113 százalékot teljesítettek a könnyűipar különböző gyáraiban december 21-én.

12 E napon, ahogyan erről fényképek és a „Becsület és dicsőség", c. film képsorai tanúskodnak, az üzemek csarnokait, a műhelyeket fellobogózták, virágokkal díszítették. Minden résztvevő kitette a gépére a felajánlását feltüntető emlékoklevelét. Ezzel az oklevéllel kapcsolatban adódtak zökkenők. Az üzemek, már jóval a nagy nap előtt meg akarták ezeket kapni, hogy időben szétoszthassák a jelentkezők között. Az Országos Versenyiroda azonban nem tudta a nyomtatványokat időben szétküldeni, mert mindet be kellett vonni - hogy be ne piszkolódjék - celofánnal, ősszel azonban nem volt celofán. Egy ilyen irat a következő képpen nézett ki: a lap tetején aranykeretben Sztálin színes portréja volt látható, körülötte félkörben 6 db vörös zászló. A képnek és környezetének nyilvánvaló az emblematikus jellege. Alatta következett az oklevél felirat, majd a következő szöveg: „Sztálin elvtárs iránti szeretetünket öntudatos, fegyelmezett szocialista munkával bizonyítjuk." Az ígéret alatt egy vonal húzódott, erre került a vállaló neve, majd üres hely következett a felajánlás rövid leírása számára. Alatta, és ez már majdnem a lap alját jelenti, a szakszervezeti tisztségviselő aláírása és pecsétje igazolta a teljesítés tényét. Legalul a kiadó, a SZOT jele található. Az oklevelet a műszak végeztével ki-ki hazavihette a nap emlékére. A műszakkal és a felajánlási versennyel foglalkozó utólagos elemzések kiemelik, hogy e két mozgalom honosította meg Magyarországon a sztahanovista munkaversenyeket, tette azokat országos méretűvé, segített az ötéves terv beindításához. A versenymozgalom, és itt már nem csupán a Sztálinnal kapcsolatos versengésekre utalok, a termelési eredmények növelési szándékán túl, elsődlegesen politikai célokat, ideológiai alapelvek megvalósulását szolgálta. Ezt jól példázza Gerő Ernőnek a sztahanovisták kongresszusán elmondott beszéde. A szónok ismertette azt a négy pontot, melyet Sztálin a munkaverseny feltételeit összegezve állított föl. „LA munkások anyagi helyzetének gyökeres megváltoztatása: jobb élet- vidámabb élet-jobb munka. „A sztahanov mozgalom alapja mindenek előtt a munkások anyagi helyzetének gyökeres megjavulása volt. Az élet elvtársak megjavult. Az életvidámabb lett. Márpedig, ha az ember vidáman él, akkor szaporán megy a munka. Innen a kitermelés magas normái. Innen a munka hősei." (Gerő Sztálinnak egy beszédét idézte.) 2. A kizsákmányolás megszüntetése. 3. Az új technika. 4. Az emberek akik a technika mestereivé váltak." Ha a fentiekhez illesztjük Rákosi két nézetét: „Csak a szocialista rendszer az a rendszer, ahol a munkás érdeke és a termelés érdeke egybevág.", „Pártunk olyan