Az iratkezelők és irattárosok alapvető tudnivalói. Jegyzet az iratkezelők és irattárosok továbbképzéséhez (Budapest, 1988)

Dr. Barcza Tibor: Az iratkezelésre és iratképzésre vonatkozó jogszabályok

Az anyag ismerteti az iktatási rendszereket és az iktatást a tételszámok szerint rendeli el. A centralizált iratkezelési szerveknél kötelezővé tette az iratok mutatózását is. A továbbiakban az irattárakról, az iratok selejtezéséről és a selejtezési jegyzőkönyv elkészítéséről, valamint az iratok levéltári átadásáról és az átadás—átvételi jegyzőkönyv összeállításáról szól. Befejezésül a megszűnő szervezeti egységek illetve szervek iratainak sorsáról intézkedik, majd előírja, hogy az elkészült iratkezelési szabályzatot és irattári tervet a levéltári szakvéleménnyel együtt kell a szerveknek a minisztériumhoz jóváhagyásra felterjeszteni. Kereskedelemügyi Minisztérium A Minisztérium Igazgatási Főosztályának nyilatkozata szerint a két jogelőd tárca (Belkereskedelmi és Külkereskedelmi Minisztérium) egyesülése óta új mintaszabályzatot nem jelentettek meg és kiadását egyelőre nem is tervezik. Ezért jelenleg a két jogelőd rendelkezései a mérvadók. A Belkereskedelmi Minisztérium a 45/1958. Korm. sz. rendeletre alapozva hozta ki a 117/1960. sz., majd a 30/1965. (KÊ 7.) Bk.M. sz. utasítását. Az 1969-es jogszabályok rendelkezései után került kiadásra a fentebbiek szerint ma is érvényben levő 12/1971. (KÉ 25.) Bk.M. sz. utasítás. A Külkereskedelmi Minisztérium dátum nélkül, de valószínűleg 1971-ben jelentette meg „A Külkereskedelmi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó szervek iratkezelési szabályzatának elkészítéséről" c. irányelveit valamint egy „Minta irattári terv"-et. Ezek elsősorban a kereskedelmi külképviseletek és a külforgalmi profilú szervek munkáját vannak hivatva segíteni. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Az 1987. decemberében alakult minisztérium jelenleg foglalkozik mintaszabályzatának összeállításával, melynek tervezett hatályba léptetési ideje 1989. január 1. Addig a Minisztertanács vonatkozó rendeleteit alkalmazzák. Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Az 1958-as rendelettel kapcsolatban adta ki a 39/1959. KPM. sz. utasítását, amelynek alapján több, a legfontosabb ágazatokra (MAV, Posta) vonatkozó intézkedés is született. Ilyen volt pl. a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának 23/1959.-74. sz. utasítása és a 124.161/1959.1./3.A. sz. rendelkezés a vasúti szervek részére. 1969. után jelentek meg itt is az új rendelkezések. A minisztérium felügyelete alá tartozó szervek számára jelenleg is a 32/1971. (Közi. Ért. 27.) KPM. sz. utasítás az irányadó, illetve az ennek alapján készült, az iratkezelési és ügykezelési szabályzatok kiadására vonatkozó 115.550/1972.3.A. sz. rendelkezés. Ezután a különböző ágazatok részére is megjelentek rendelkezések, így a KPM Közúti Főosztályának az „Igazgatóságok Ügyiratkezelésének Szabályzata" (254.289/1972.), a MAV Budapesti Igazgatóságának 13.478/1973. sz. utasítása, a külszolgálati főnökségek 14.560/1973. sz. iratkezelési és ügyviteli szabályzata, az 1976. január 1. óta érvényben levő 'J.1." jelű Postai Ügyviteli Utasítás stb. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium A minisztérium először a 131/1959. ÉI.M. sz. utasításával szabályozta az iratkezelést, míg az egyes ágazatokra a 4/1959. (Mg. Ért. X. évf. 3. sz.) és a 16/1959. (Erd. Ért. 10.) OEF sz. utasítások voltak az irányadók. 1969. után adták ki a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek részére a 24/1970. (MÉM. É. 31.) MÉM. sz. utasítást. Az élelmiszergazdasági szakigazgatási intézmények számára jelent meg a 25/1974. (MÉM. É. 44.) MÉM. sz., a földhivatalok számára 20/1975. (MÉM. É. 46.) MÉM. sz., majd a 10/1978. (MÉM. Ê. 30.) MÉM. sz., az állami gazdaságok számára pedig a 616-XV/1973. és a 20/1979. (X. 14.) MÉM. sz. rendelet.