Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Patak Gergely–Fekete J. Csaba: Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza
Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza Az 1876. évi műipari kiállítás Károlyi Alajos palotájában, Schreckcr Ignác felvétele IM FIT 26371 1880. május 4-7. között az úgynevezett Tavasz-ünnepélyt a „Vörös kereszt nőegylet és bölcsőde, gyermekmenhely, és homeopathikus-, gyermekkórház” javára, melyen Ferenc József és Erzsébet királyné is látogatását tette. 1894. február 11-én harmadszor is jótékonysági rendezvényt tartottak a palotában, ezúttal a Fehér Kereszt Egyesület javára. 1894-től 1897-ig özvegy Károlyi Alajosné és fia, Lajos átépíttette a palota enteriőrjeit Ludwig Behr" német belsőépítésszel, XIV. és XV. Lajos francia királyok rokokó stílusában. Ekkor alakult ki a gobelinekkel ékesített ebédlő - zöld fogadószalon - tükörfolyosó - táncterem reprezentatív térsor a földszinten, továbbá a télikert is új márványozást és bútorzatot kapott. A főúri palota harmadik birtoklási korszakában - 1920-1944 között - az olasz királyi követség bérlőként használta és alakította át a diplomáciai élet gyakori fogadásaira. Az ekkor Eszterházy utca 40. szám alatti követségi palotában megfordult többek között Horthy Miklós kormányzó, III. Viktor Emmánuel olasz király, gróf Bethlen István és Teleki Pál gróf miniszterelnök, Bárczy István miniszteri tanácsos, Dino Grandi olasz és Walkó Lajos magyar külügyminiszter. Rendeztek a követségen olasz-magyar vívóbajnokságot, gyászszertartást az első követ, herceg Gaetano Castagneto és Franco Vellani Dionisi haditudósító emlékére.8 9 * * 8 9 * * 12 A palotában tartottak szoboravatót, a budapesti fascio tagjainak felavatását és filmbemutatót is, ugyanakkor számos szimpátia- és ellentüntetés is zajlott a formálódó fasiszta hatalom budapesti követségi palotája előtt. A második világháború során a palota tetőszerkezete és belső tereinek nagy része elpusztult. A romos épület államosítása után, hasznosítására először az 1951-ben megalakult Magyar Építőművészek Szövetsége tartott igényt; székházként kívánta igénybe venni. A palota szocialista-realista felfogású átalakítására és rekonstrukciójára Molnár Péter építész és Hornicsek László belsőépítész készített tervet. A szövetség időközben elállt szándékától, s a szomszédos Almássy-palotába költözött. A romos épületet a Bizományi Áruház Vállalata kapta meg ideiglenes helyreállítás és raktározás céljára az épület negyedik korszakának tekinthető, 1952-1965 közötti időszakban. Az utolsó korszak 1965-ben kezdődött, amikor a Magyar Rádió megszerezte a raktárnak használt épületet, melyből 1966-1986 között kiegészítő hangversenytermet kívántak kialakítani. A korabeli szándék az volt, hogy az 1958 óta műemléki védelem alatt álló palota belsejét reprezentatív fogadótérré alakítják át, hogy előtérként szolgáljon egy hatalmas, az egész kertet kitöltő új hangversenyteremnek és stúdió komplexumnak. A gazdasági lehetőségek és a kulturális igények azonban nem kedveztek a formabontó terveknek, így az épületet 2014-ig továbbra is raktárként használták, illetve kiszolgáló funkciókat költöztettek bele. így lett a hajdani főúri palota elektromos központ, javítóműhely, raktár, tornaterem és szerkesztőségi iroda. 2005 és 2011 között az épület föld szintjén nyitották meg a rövidéletű Rádiómúzeum kiállítóterét. A négy teremből álló kiállítás régi rádiókészülékeken, tablókon keresztül mutatta be a Magyar Telefonhírmondó, a világ első elektronikus műsorszolgáltató rendszerét és a Magyar Rádió technikatörténetét. 8 A pesti Nemzeti Múzeum mögötti új épületek homlokzata (Ybl Miklós építésztől) In: ÜT. 2(1863) 402-403. p. 9 Gróf Károlyi Alajos palotája In: MN 2 (1866) 775. p., illusztráció: Haske Ferenc -Buxbaum-Schwartz metszete In: MN 2 (1866) 769. p Schäffer Károly (1833-1911) szobrász, Heinrich Ede (1819-1885) festőművész, Wechselmann Ignác (1828-1903) építőmester, Kehlendorfer József (1848-1907) kőfaragómester, Neuschloss Károly (1814-1878) fakereskedő, ács. 10 A kiállításról készült katalógus: Hknszi.mann-Bubics 1876; a kiállításról készült Schrecker Ignác és Klösz György fényképek megtekinthetők az Iparművészeti Múzeum Virtuális Gyűjteményében: http://gyujtemeny.imm.hu/virtualis-kiallitasok A kiállításról írt cikk: Borostyáni 1876. 11 Ludwig Behr (1863-1945) német építész, lakásberendező festő 12 MFI Magyar Világhíradó 975. 1942. októbere: Gyászünnepség Budapesten... http://fil mhiradokonline.hu/watch.php?id=4823 95 A követség gobelines nagy ebédlője, Balogh Rudolf felvétele Pesti Napló Képes Melléklete 1927. július 3. 72. p.
