Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Hidvégi Violetta: Pfeffer János bérháza, 1861
Pfeffer János bérháza, 1861 f Hídvégi Violetta Az egykori Széna - ma Kálvin - téren Anton Mendi 1835 tavaszán a korszak jeles építészének, Hild Józsefnek (1789-1867) adott megbízást háza felépítésére.1 A kovácsmester bő két évtizeddel korábban jó érzékkel települt a számára biztos megélhetést nyújtó, nagy forgalmú vásártérre.1 2 A mesterembertől 1860-ban, már egy értelmiségi, Pfeffer N. János (1817?-1873) ügyvéd és felesége vásárolta meg a telket a rajta álló épülettel.1 Pfeffer a Somogy megyei Szülőkről, régi patríciuscsaládból származott. 1849 végén Vörösmarty Mihály náluk talált menedéket, akit anyagilag is támogatott sógorával, Unger Antallal (1801-1868).' Pfeffer nem sokkal birtokba kerülése után, 1861. február 18-án, már saját igényeinek megfelelően kívánta bővíttetni ingatlanát.5 6 A sarokház egyemeletesre történő kiépítését március 7-én engedélyezték/’ A benyújtott tervcsomag Gottgeb Antal (1817-1883) építőmester aláírásával tartalmazza a szintenkénti alaprajzokat, illetve a homlokzatot a metszettel.7 Ezeknek a terveknek a párja - a földszinti alaprajz kivételével - az Ybl hagyatékban is megtalálható." Az alaprajzokon látszik a régi épület maradványa a tervezett Üllői úti bejárattól kelet felé, amelyet a Széna tér és a Soroksári út irányában bővítve egy félkör alakú udvar köré szervezve két menetesben szándékoztak körbeépíteni a közterületek felé.9 Szerepel a hagyatékban még egy szignálatlan emeleti tervlap,10 amely „talán későbbi módosítást vagy a végleges megvalósult változatot mutatja.”" Az is elképzelhető, hogy ez a terv a végül kétemeletesként megépült épület második emeleti alaprajza. Ezen a lapon az Üllői útra helyezett bejárat baloldalán található patkó alakú lépcsőházból már nem két, hanem három nyílás nyílt az emeleti loggiára, míg a 13 tengelyes Soroksári úti oldalon a korábbi kör alaprajzú Régi cím: Ferencváros, Üllői út - Széna tér - Soroksári út 1/823 Mai cím: IX. Kálvin tér 10. - Ráday utca 2. - Üllői út 1. helyén cselédlépcső ellipszis alakúra változott. A szabálytalan alaprajzú telek udvarát tervezője nem egy sokszöggel alakította szabályossá, hanem körívvel formálta. A körívhez a lépcsőházakkal újabb ívek simultak. Az Üllői úti főszárnyban lévő és a kiemelt szerepű Széna téri lakásokat egyaránt a loggiáról lehetett megközelíteni. A 4+9+4 tengelyes Üllői úti oldalon egy három- és egy négyszobás lakás kapott helyet, majd két szoba következett három ablakkal, amelyhez a tér irányában még négy szoba és a második traktusban több kiszolgáló helyiség is csatlakozott. Bár kapu nem nyílt a térre, az ide néző lakás az épület legelőkelőbb otthona volt.12 A megemelt piano nobile szint a homlokzati kialakításban is megmutatkozott. A tervezett egyemeletes, visszafogottan romantikus homlokzatú épület helyébe a fényképek tanúsága szerint kétemeletes historizáló került. A Széna térre néző oldal földszintjén a félköríves nyílások mögötti üzletek már a tér megváltozott, nagyvárosi kereskedelmi életét mutatják. A rizalit első emeleti ablakai között épületszobrászati díszek kaptak helyet. A kváderezett földszint és az első emelet alkot egységet, amelyet övpárkány választ el a hangsúlyos második emelettől. Itt a rizalitot pilaszterek tagolják, a tetősíkban pedig áttört attikafal zárja az épület térre tekintő homlokzatát. Az építészeti elemek egy része fellelhető Ybl Miklós ebből az időből származó alkotásán, a Budai Takarékpénztár székházán, de összekapcsolásuk nem vall a nagy építészre. Ybl Ervin egyértelműen Ybl Miklós életművébe sorolja ezt az épületet: „Ybl tervezte 1860/61-ben a Kálvin tér, Üllői út és Ráday utca sarkán állott egykor kétemeletes házat, amely az első világháború előtt a Gazdák Biztosító Szövetkezetének, Hültl Dezső 5 emeletes épületének adott helyet."'3 4 A Kálvin tér a Pfeffer-házzal. Weinwurm Antal felvétele, 1899 * BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény Itsz. 401.2 1 1835. május 23-án kétemeletes ház építését engedélyezte a bizottság. BFL IV.1207 SzB iratok 6121. Tervek sem a BFL XV.17.b.311 SzB 6121, sem az SzB különsorozat 408. szám alatt nem találhatók. A későbbi ráépítésből feltételezhető, hogy az építkezés redukáltan, de masszív falakkal, földszintesként valósult meg. 2 1814. október 20-án vásárolta a telket. BFL IV. 1215.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telekösszeírások. Ferencváros. 111. füzet 174. p. 3 1860. december 31. BFL IV. 1215.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telekösszeírások. Ferencváros. IV. füzet 239. p. 4 http://www.somogyitemetkezes.hu/elodeink/nev-szerinti-lista/843 5 BFL IV.1305ÉB 52/1861 6 Kikötésül megjelölték: „a talaj pedig a már fennálló épületeknek az építtetőnek saját kívánságához képest egy lábbal emelendő talajával egyenlő színvonalra állíttassák." BFL 1V.1303.Í Pest város Tanácsának iratai. Tanácsi iratok VI. 3/1861 40. p. 7 BFL XV.17.B.312 ÉB 52/1861/a-d 8 BFL XV.17.f.331.b 72/1-4 9 Az Ybl hagyatékban őrzött pince- és első emeleti alaprajz az egyes helyiségek rendeltetését is feltünteti. A pincében három borospince, ugyanannyi nagyobb raktár, illetve zöldségeknek és különböző áruknak kijelölt hely található. BFL XV.17.f.331.b 72/1 10 BFL XV.17.f.331.b 72/4 11 Ritoók 1991. 55. p. 12 Még a Széna tér és Soroksári út találkozásánál is létrejött egy izgalmas háromszobás, a Soroksári út irányában tovább pedig egy négyszobás lakás. 13 Ybl 1956. 129. p. 63
