Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Hidvégi Violetta: Nemzeti Lovarda, 1857–1858, 1872–1873 és Tornacsarnok, 1858
Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok oáfthx...... A lovarda átalakításának főhomlokzata, tervváltozat, 1872-1873 * BFL XVI7/33 l.b 93/13 A Nemzeti Múzeum mögötti terület két szélén időközben elkészült fényes paloták következtében „szegény rokonná vált” lovarda megjelenésének javítására Ybl 1872-1873-ban romantikus, illetve neoreneszánsz tervet készített.23 Egyik változatán a homlokzat középrészének háromrészes nyílását kétszintessé formálva rizalitot képezett, amelynek tetejére helyezte a funkciót jelképező ló szobrát.24 Egy másik elgondolásában felhasználta neoreneszánsz lakóházainál jól bevált háromrészes párkányt, a széleken áttört baluszterrel, míg a középrész rizalitját szegmensívvel fogta egységbe. Az istállót és lövöldét tartalmazó oldalszárnyak a főhomlokzaton pavilonként jelentek meg.25 Ybl ekkor készítette a karzat, a páholy, a tribün és az istálló helyreállítását.26 A Nemzeti Lovarda több rendezvénynek társadalmi szervezetnek is otthont adott hoszszú fennállása alatt.27 Még Ybl életében - 1889-ben - romantikus formai jegyeinek tiszteletben tartásával ifj. Wagner János tervei alapján emelet került a két földszintes szárnyra.28 Az 1890-es évek elején kétszer is renoválták a lovardát, amely a századforduló táján kissé vesztett népszerűségéből, hogy aztán később központi fekvése miatt újra kellően kihasznált legyen. Ennek megfelelően 1910— 1911-ben a korábbi lövöldéi helyiségeket és a kocsiszíneket is istállókká alakították át. A lovarda a későbbiekben több mint három évtizedig változatlan formában látta el feladatát.29 23 Az Esterházy-palota alkotója, Anton Baumgarten (1822-1887) bécsi építész pecsétjével ellátott homlokzat átalakítási terv is található a hagyatékban. BFL XV.17.f.331.b 93/19. Ybl 1956. 125. p.; Ybi. 1991. 212. p. 24 BFL XV.17.f33l.b 93/13. 25 BFL XV. 17.Í.33l.b 93/18. 26 Költségvetések. BFL XV. 17.1.331 .a 46. 1-19. p., Az építési hatóság 1873. június 23-i iktatókönyvi bejegyzése szerint Ybl Miklós kérte az átalakítások engedélyezését, amelyet június elején már elintézettnek is tekintettek. XV.17.b.312 ÉB 1939/1873. 27 A Magyar Atlétikai Club alakuló közgyűlése is itt zajlott 1875. április 8-án és a későbbiekben is otthona és téli helyisége volt a sportegyesületnek. Zuber 1925. 9., 58. p. 28 XV. 17.d.329 36582 1. fólió. 1889. október 3-án adták meg a használati engedélyt az emeleti két irodára és egy öltözőre. IV. 1407.b. Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai. Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára III. 1144/1889. 29 Ybl 1991. 213. p. 59
