Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Hidvégi Violetta: Unger Henrik bérháza, 1852–1853

Régi cím: Belváros, Országút 18/573 - Magyar utca 8/529, 9/530 Mai cím: V. Múzeum körút 7. - Magyar utca 8-10.

Unger Henrik bérháza, 1852-1853

Hídvégi Violetta

Az Unger-ház kiemelt helyet foglal el Ybl életművében. Már az építkezés idején is nagy feltűnést keltett a fóti uradalmi építész pesti épü lete. A megbízó személye, a hatalmas telek, annak központi fekvése, a vesztett szabadságharc utáni eszmélés egyaránt hozzájárult a megkülönböztető figyelemhez. Ahogy a főúri megbízók egymásnak aján lották az ereje teljében lévő építészt, úgy javasolhatta egykori tanítványát az idős mester, Pollack Mihály (1773-1855) veje testvérének,1 Unger Ferenc Henriknek (1809-1877), vagy inkább a megrendelőhöz korban közelebb álló fiú, Pollack Ágoston (1810-1872) hívhatta fel figyelmét egykori társára. A családi kapcsolatok miatt valószínűleg fel sem merült más építész, mint Ybl Miklós, aki ekkorra elegendő számú és minőségű referenciával rendelkezett.2 A tervező pedig műértő, nyitott és gazdag megbízóra talált Unger Henrik személyében, aki két évtized múlva, 1873-ban Budapest ötödik legnagyobb adófizetője lett kilenc háza után, amelyek a Belvárosban és a Terézvárosban álltak. „Mivel pedig a listán előtte lévők közül ketten a nemességhez tartoztak, Henrik joggal tekinthető Budapest harmadik leggazdagabb háztulajdonos polgárának.”3

Nagyapja, Unger Benedek (1703 körül - 1781 )4 Vas megyéből a XVIII. század első felében Pestre került kovácsmester.5 Mind neki, mind két fiának a Hatvani kapu6 közelében állt műhelye, így a családnév fokozatosan utcanévvé vált.7 A három részből álló telek családi örökség részeként és vásárlással 1847-ben került az építtető tulajdonába, de beépítésére már csak a szabadságharc után került sor.8 A beadványi terveket9 1852 tavaszán szignálta a kivitelező építőmester, Wagner János (1813-1904).10

A Pest város Szépítő Bizottmányához benyújtott tervek alaprajzai teljesen megegyeznek a megvalósult épülettel, ellenben a homlokzati rajz nem felel meg a két utcára néző ház egyik nézetének sem. „Az engedélyezési kérelem szövege szerint az új épület az Országút 18. és a Magyar utca 8. számú telken állna, és a szövegben nem esik említés az akkor Magyar utca 9. szám alatt nyilvántartott harmadik telekről. Ha ezzel a szöveggel és a megvalósult épület homlokzatával összevetjük a beadott homlokzati tervet, megállapíthatjuk, hogy a terv elhanyagolható részletektől eltekintve a Magyar utcai homlokzatot ábrázolja a délre eső négy tengely elhagyásával. Mind-Az épület első emeleti alaprajza * BFL XV. 17.b.311 SzB 15044/c

1 Unger Antal (1801-1868) Pollack Mihály lányát, Magdolnát vette feleségül.

2 Ybl 1851 nyarán már pesti lakosként irányította a fóti templom építésének munkálatait. Hídvégi 1991. 33. p.

3 Vagyonát ipari vállalkozásai alapozták meg. Érdekelt volt a cukorgyártásban és a malomiparban is. Unger-Magyar 1995. 31-32. p.

4 A család életrajzi adatainak forrása: Unger-Magyar 1995.

5 Unger Benedek a XVIII. század közepén és második felében házakat vásárolt az ekkor még több névre hallgató utcában. Elsőként a mai V. Magyar utca 44. - Múzeum körút 35. számú ház került a birtokába. „De más házakat is szerzett később, amikor már szabad volt épületeket tapasztani a városfalhoz, mégpedig nemcsak belülről, hanem kívülről is." Unger-Magyar 1995. 24. p.

6 A mai Astoria szállónál, a Kossuth Lajos utca - Károly körút - Múzeum körút találkozásánál.

ebből arra következtethetünk, hogy a homlokzati rajz korábban keletkezett, mint az alaprajzok, s csak a későbbiekben született meg az elhatározás a harmadik telek területének beépítésére is.”" Ennek az állításnak ellentmond az a tény, hogy mindegyik tervlapon azonos dátum: 1852. március 15. szerepel, így a homlokzatot és a metszetet ábrázoló rajzon is. Az engedélyező hatóság elsősorban a párkánymagasságot, a falvastagságot, a födémek kialakítását figyelte, a homlokzatképzésre nem írt elő megkötéseket, ezért a megvalósult épület képe gyakran eltért a tervezettől. Az építészek sokszor nem is tűntették fel az egész homlokzatot, csak annak egy részletét. A benyújtott kilenctengelyes terv valóban kizárólag a Magyar utcai homlokzathoz kapcsolható, méretezése is ennek felel meg és nem a héttengelyes Múzeum körúti homlokzatnak. A ház Magyar utcai képe a Múzeum körútra néző főhomlokzat visszafogott változata, csak a Reáltanoda utcára néző három tengely kapott nagyobb hangsúlyt. Különösen szép az épület belső téralakítása. Kiemelkedő a négyszögletes, árkádos, ünnepélyes hatású belső udvar, még lepusztultságában is őrzi hajdani eleganciáját a terrazzo padlós lépcsőház.

A Hölgyfutár az építkezés alatt „igen csinos”'2 épületnek írja le a készülő bérházat, egy év múlva pedig az Országút első emeleti utcai szobáihoz készített erkélyeket tartja „igen jövedelmező gondolatnak.”'3 A Pesti Napló klasszicista épületekhez szokott tudósítója viszont nem tudott megbarátkozni az ötletekben tobzódó, számtalan díszítőelemet felvonultató országúti homlokzattal: „E ház, mintha mézeskalácsból nyomták volna, oly cifra és mesterkélt. Rajta az építészet minden stílje képviselve van.” Elutasítja a sokféleséget; a bizánci, gót, mór és reneszánsz elemek együttes alkalmazását, de nem kíméli a „tulipán alakú csipkés párkányzatot” sem.14 Lyka Károly (1869-1965), az építkezés után bő másfél évtizeddel született művészettörténész visszatekintve már természetesnek tartja a romantika formaválogatását. „A városok utcáin fel-feltünedeznek odáig nem látott formák, a középkor rég elhamvadt, de most íme újjászületett építőelemei. A bánya, amelyből az építészek ezeket napfényre hozták, főképp a gótikus és román stílus, de adott esetben a mór, sőt bizánci stílus is. [...] formanyelvük szótára a középkoré, amelyből aztán önálló mondatokat tudtak szerkeszteni.

7 Mészáros 1998. 261. p.

8 A telektörténetről és az épületről részletesen: Kemény 1992. Köszönöm Kemény Máriának, hogy munkáját rendelkezésemre bocsátotta.

9 BFL XV.17.b.311 SzB 15044/a-e

10 Ybl egy évtized múlva folyamodott az építész céhhez tagfelvételért, amelyet addigi munkássága - köztük az Unger-ház - építéséért 1863 márciusában remek elkészítése nélkül kapott meg. Pest városépítési hatósága anyagában azonban a későbbiekben is több szellemi termékét nem Ybl, hanem kivitelező építőmestere látta el kézjegyével. Komárik 1972. 416. p.

11 Kemény 1992. 14. p.

12 Hölgyfutár 3 (1852) 750. p.

13 Hölgyfutár 4 (1853) 872. p.

14 Pesti Napló 3 (1853) 1103. p.

47