Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Debreczeni-Droppán Béla: Ybl Miklós és a Magyar Nemzeti Múzeum
Ybl Miklós és a Magyar Nemzeti Múzeum Ybl Miklós kerítésterve, 1865 * BFL XV. 17.b.312 ÉB 404/1865/a A múzeum kerítése tehát 1847-ben csak a homlokzati - nyugati - oldalon épült meg, a másik három oldalon ideiglenes jelleggel deszkából készítették el.60 Ez a kép fogadta a forradalmárokat 1848-ban. De a pesti polgárok lassan hozzászokhattak az egyre szomorúbb látványhoz, hiszen teltek-múltak az évek és semmi sem változott, sőt idővel csak rosszabb lett a helyzet, hiszen a fából összeeszkábált kerítés korhadásnak indult. Erről a híres orvos, Bókay Árpád (1856-1919) visszaemlékezéseiben a következőket írta: „A kertet elől a máig is álló vaskerítés határolta, de oldalt és hátul bizony csak palánk volt, itt-ott bedőlve!’6'A múzeumi kerítés áldatlan állapota megjelent Hunfalvy János (1820-1888), a teljes történelmi Magyarországot először bemutató Magyarország és Erdély eredeti képekben című háromkötetes művében: „Az 1856-iki év tavaszán a múzeumot környező udvart sétakertté kezdék átalakítani. Kár, hogy kerítésének legnagyobb része még 42 mindig ocsmány deszka palánkból áll.”62 1856 tavaszán valóban elkezdték parkosítani az addig „pusztán álló udvart”62 és ezzel együtt egyre többet emlegette a sajtó a múzeumi kerítés megépítésének időszerűségét. Egyelőre azonban nem volt pénz ennek elkészítésére, mert a múzeum környezetének kialakítása volt az elsődleges feladat és ez is csak közadakozásból valósulhatott meg. Nyilvánvalóvá lett, hogy a kerítés ügyét is csak jótékonyság útján, a társadalom összefogásával sikerülhet megoldani. 1858-ban ezért Kubinyi Ágoston igazgató leveleket írt az ország tehetősebb uraihoz és testületéihez kérve ez ügyben a támogatásukat. Herceg Batthyány Fülöp (1781-1870) 200 forintot küldött e célra és mások is - ha kisebb összeggel is - követték példáját.64 A legnagyobb adományt, 525 forintot 1859 áprilisában a Pesti Hazai Első Takarékpénztár adta a Nemzeti Múzeum kerítésére és a mai Pollack Mihály tér vonalába tervezett árkádos lapidáriumra.65
