Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Debreczeni-Droppán Béla: Ybl Miklós és a Magyar Nemzeti Múzeum
Ybl Miklós és a Magyar Nemzeti Múzeum A bíráló parlamenti bizottság egyiket sem javasolta elfogadásra. A győztes, azaz a bizottság által támogatott pályázat végül Wieser Ferencé lett,43 de az ő terve sem valósulhatott meg, mert Deák Ferenc (1803-1876) javaslatára az uralkodói válaszleirat megérkezéséig nem tárgyalták azt. Utána meg már nem lehetett, mert az országgyűlést 1861. augusztus 22-én Ferenc József feloszlatta. Még javában ülésezett az országgyűlés, amikor az ideiglenes országházra beérkező pályázatokat bíráló bizottság az erdélyi és más képviselők leendő megérkezése miatt felkérte Yblt, hogy készítsen terveket, miként lehetne néhány nap alatt a múzeumi díszterem befogadóképességét növelni. A mester ezzel kapcsolatos tervét ma is őrzi az Országos Levéltár országgyűlési fondja.44 E terv a múzeumi díszterem hosszában elhelyezett üléssorokat az elnöki emelvénnyel szemben levő „oszlopos karzat helyén” folytatja, hogy az összesen 458 képviselő számára helyet teremtsen. Az így elveszett karzati ülések számára Ybl a terem két hosszoldalára a második szinttel egy magasságban új karzatokat létesített, melyen 544 személy fért volna el.45 Már a bizottsági tárgyalások kezdetén felmerült, hogy „nem lehetne-e oly igazítást vagy építkezést tenni a museum épületében, hogy ott a törvényhozás mind-két háza elférhessen." E kérdés megoldására Ybl két tervet is készített. Az egyikben a múzeum előcsarnokát rendezte be az alsóház részére. Ezt azonban a bizottság gyorsan elvetette, mert a hallgatóságnak így csak nagyon kevés hely jutott volna. Ezért Ybl egy olyan tervet dolgozott ki, amely már nemcsak a Nemzeti Múzeum épületével, hanem telkével is számolt, hiszen egy, a múzeumpalotához kapcsolódó épülettel biztosította volna a képviselőház tanácskozó termét, melynek költsége a belső felszereléssel együtt 93.000 forintra rúgott, míg a felsőház tanácskozó terme a múzeumi díszterem maradt volna. A tervezett toldaléképület, mint a bizottsági jelentésből megtudjuk „a museum építészeti modorával megegyező az emeletig téglából és kőből, azonfelül vasból létesíthető építményt" jelentett. Hasonló, a múzeumhoz kapcsolódó országháztervet Wieser is készített ekkor. A bizottság ezeket a terveket a következő indoklással vetette el: az „[...] ideiglenes építményeket a museum helyiségén [...] nem ajánlhatja, mert ha már az ország egy ideiglenes országház építéséről gondoskodik, óhajtandó lenne, hogy a nemzeti museum, mint országos intézet minden helységeit a törvény által kijelelt nemes czélra ismét kellőleg használhassa.”4S Erre a Nemzeti Múzeumnak még évtizedeket kellett várnia, mert az 1861. évi országgyűlés után az 1865-1866-ban, majd 1867-től 1902-ig a múzeumi díszteremben ülésezett a képviselőház, majd a főrendiház. A korabeli fotókon látható múzeumi ülésterem berendezése Ybl tervei alapján készült 1865-ben, melyet két tőle származó tervrajz is bizonyít - az egyik az elnöki emelvényt, a másik az ülésterem berendezését mutatja.47 Ez a berendezés - kisebb átalakításokkal - még évtizedekig állt a Múzeum dísztermében, csak 1917-ben bontották le.48 38 Az országgyűlési ülésterem a Nemzeti Múzeum dísztermében, 1888 * Szalay Imre: A Magyar Nemzeti Muzeum épülete. Budapest, 1888. XI. kép
