Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Hidvégi Violetta: A hely

A HELY

Festői ecsetre érdemes helyszín

1884 májusában a tanács mellett működő képzőművészeti bizottság pályázatot írt ki csak magyar művészeknek a főváros beépített területének legkiválóbb és legszebb pontjainak lefestésére év végi határidővel. A pályázatra 18 művész jelentkezett 66 színvázlattal, amelyekből négy a Kálvin teret ábrázolta.4l) Molnár József Kálvin téri vázlata a harmadik díjat nyerte el.49 50 A kiírás az építészeti festészetre helyezte a hangsúlyt, hogy a folyamatosan fejlődő és változó város legjellemzőbb pontjait az utókor számára megörökítse. Ugyanakkor

ebben az időben már nem a festmények, hanem a fényképek dokumentálták igazán a városfejlődést, sőt a festők közül is többen Klösz György felvételeit használták munkájuk kiindulópontjának.51 „A tér rendezése és további parkosítása az 1880-as évek második felében fejeződött be, úgyhogy igazán harmonikus képet nyújtott a látképpályázat idején. Ez az állapot, ha eltekintünk az egyre áttekinthetetlenebb sínhálózat kialakításától, egészen Budapest 1944-45-ös ostromáig megmaradt.”52 A XIX. század közepén jövendölt nagyszerű jövőt a Nemzeti Múzeum köré csoportosuló mai palota- és iskola negyed jelzi a belső Józsefvárosban.

A Kálvin tér a Danubius háttal, a Geist-házzal és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár épületével, 1896 * 11TM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény Itsz. 107.76 Bal oldalon: Molnár József Kálvin tér, 1885 * BTM Fővárosi Képtár Festészeti Gyűjtemény Itsz. 1312

49 BallóEde, Irinyi Sándor, Molnár József és Nádler Róbert munkái. Gábor 1998.152. p. 51 Gábor 1991.

50 Nádler évekig Ybl irodájában dolgozott az Operaház tervein. A pályamunkákat 52 Ferencváros 2006. 43. p.

elbíráló zsűriben Ybl Miklóst is ott találjuk. Gábor 1998. 152-153. p.

25