Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Hidvégi Violetta: A hely
A Pollack Mihály tér keleti oldala a Bródy Sándor utca és a Múzeum utca között. A Festetics palota, a Nemzeti Tornacsarnok, a Nemzeti Lovarda és a Károlyi palota homlokzata. * " BFL XV. 17f 331.b 93/11 fővárosában. „A Nemzeti Múzeum vidéke maholnap egyike lesz Pest legérdekesebb pontjainak. A kolosszális épületet körülövező park, melynek jókarban tartására kellő gond fordíttatik, zöld pázsitjával, lombosodó fáival és sűrű bokraival, máris kedvenc sétahelyévé lett a fővárosi közönség egy részének, kora tavasztól késő őszig. [...] De a múzeumnak a parkon kívül eső környezete is évről évre szépül, s a körülötte látható ronda házikók vagy üres telkek helyén csinos, nagy házak, valódi paloták emelkednek. Feltűnő, hogy a múlt, s különösen a jelen évben, midőn Pesten az építési kedv csaknem végképp szünetelt, éppen a Múzeum vidékén tűnt fel a legnagyobb építkezési buzgalom.”42 1865-ben használatba vették a Régi Képviselőházat, a Nemzeti Múzeum épületébe beköltözött a felsőház, ezzel a Józsefváros a korabeli politikai élet központjává vált.'13 Folyamatosan emelkedett az egész városban az építési hatósághoz benyújtott engedélykérelmek száma. Ez a növekedés még intenzívebbé vált a kiegyezéstől a városegyesítésig tartó években.44 A Józsefváros területe pedig különösen látványosan fejlődött ebben a periódusban.45 A közéletben szerepet vállaló főurak, arisztokraták és városi polgárok palotaépítésével fokozatosan nagyvárosi képet öltött a városrész egykor zöldség- és gyümölcstermesztést szolgáló területe. A Széna tér közlekedési csomóponttá alakult. Gróf Károlyi Sándor (1831-1906) 1865-ben létrehozta a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot, hogy édesapja, Károlyi István (1797-1881) gróf által alapított Újpest egyre növekvő számú lakóit összekösse Pest városával. A tanulni és munkába járók 1866. augusztus 1-jétől vehették igénybe a menetrendszerűen meginduló tömegközlekedés első járatát. 44 „Pesten e tavasz folytán mindenfelé sok új ház építéséhez kezdenek. Mondják, hogy több száz építkezést jelentettek be a városnál. Általában fővárosunk ritka fejlődési képességét mutatja, hogy a szomorú két évtized és minden nyomás dacára is évről évre jelentékenyen épült, szépült, s egész új házsorokat nyert." FL 4 (1867) 143. p. 21 45 Pest város Építő Bizottmányához 1861-1873 között 11415 építést kezdeményeztek, amelyből 2997 esett a Józsefvárosra.
