Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Hidvégi Violetta: A hely
A HELY Hild plánuma hosszú időre megszabta a városfejlődés kereteit, amelyhez az uralkodó által elfogadott szöveges leirat csatlakozott.31 József nádor szívósságának köszönhetően a kitűzött célok megvalósítására létrejött az első önálló városépítési hatóság: Pest város Szépítő Bizottmánya.32 Néhány gondolat a külvárosokra vonatkozó állapotrögzítésből és javaslatokból: „Amilyen jelentéktelenek voltak ezek még 15 évvel ezelőtt, amilyen kevés jól megépített házat lehetett találni ezekben a külvárosokban, annyira fejlődtek azóta mind kiterjedésüket, mind házaik építési módját illetően. Mivel itt a lakások nagy része, a fő utcák kivételével, még most is falusias, ezért mindeddig kevés figyelmet fordítottak a házak építésmódjára és az utcák rendezésére, hanem abban a mértékben, ahogy a lakosok szaporodtak, új háztelkeket osztottak ki, és mindenki kényére-kedvére bízták, miként akar azokon építkezni. Éppily kevés gondot fordítottak az utcák tervezésére is, és ugyanolyan szélesen hagyták őket, mint amilyenek azelőtt voltak.” A külvárosokban sok szabálytalan utca haladt, ahol gondot okozott az állóvizek levezetése. Ezek nyáron elviselhetetlen bűzt árasztottak és betegségeket terjesztettek, míg télen kiöntéseket okoztak, amellyel akadályozták a közlekedést. A vásárterek rendetlensége a vásárok idején sok kellemetlenséget okozott. Mindezekért nagyon fontossá vált a külvárosokban a házak és az utcák szabályozása, a beépítendő üres telkek kijelölése.33 A Bizottság az eltelt idő alatt sok mindent megvalósított József nádor elgondolásaiból, elmaradt azonban a Duna-part feltöltése, felkészülés egy esetlegesen bekövetkező árvíz elhárítására.34 A városépítési hatóságnak három évtizeddel alakulása után szembe kellett néznie legnagyobb városrendezési kihívásával. A természeti katasztrófa évében elkészült a Közönséges Építési Rendszabás, amelynek fő célja a város szintjének megemelése.35 Ez a Józsefvárosban a Múzeum körút, a Rákóczi és az Üllői út felszínét érintette.36 Az újjáépítésre megalkotott szabályrendelet kétféle mércével mért; szigorúbb előírások vonatkoztak a belső, mint a külső területekre. A határvonal az egykori Rákos-árok, - a Józsefváros esetében a mai Somogyi Béla és Mária utca - vonalától a Múzeum körútig terjedő rész. Új építkezések és nagyobb átalakítások esetében csak építőmester által készített terv alapján, a Bizottság jóváhagyásával lehetett építkezni. Az utasítás megpróbált minden részletre figyelni, különös tekintettel a falvastagságokra, boltozásokra. A föld kiásása után, az alapfalak építése előtt még hatósági szemle is történt, utólagosan pedig nem lehetett pincét kialakítani. A szabályzat előírta a megfelelő minőségű építési anyagok alkalmazását: követ, kellően kiégetett téglát, jó habarcsot. A külvárosokban megszorításokkal engedélyezték a vályogfalat. A házak udvarát és a lakások helyiségeit tágasra kellett alakítani. A terv szerint a legkisebb otthon egy szobából, konyhából és kamrából állt. A pincékbe és a padlásokra nem kerülhettek lakások, de ettől a Bizottság véleménye alapján a külvárosokban eltérhettek. A rendelet nyomán is nőtt a különbség a jórészt kertekből kialakult Belső- valamint az inkább majorokból és szántókból létre jött Külső- Józsefváros közt. „A szükségletek és az ízlés sokrétűsége a külső díszítésre vonatkozóan nem engednek meg semmiféle előírást, az erre illetékes Szépítő Bizottmánynak azonban minden, a szép építőművészet, vagy az illő elrendezés szabályaival ellenkező homlokzatdíszítést - melyet a benyújtott építkezési tervhez csatolt rajzon fel kell tüntetni -, az ezekre történő határozott utalással megfelelőleg módosítani kell”37 Az épületek használatbavételi engedélyét az építési hatóságon kívül a kerületi orvos jóváhagyásával adták meg, helyszíni ellenőrzést követően. Ekkor megtörtént a terv és a megvalósult építkezés összevetése, a Bizottmánynál letétbe helyezett terv alapján. A Szépítő Bizottmány szerepét 1861-től a három város egyesítéséig az Építő Bizottmány látta el. Pest-Buda belterülete szabályozási térképének részlete, 1839 BFL XV.l6.d.241/coplO 31 A három részre tagolódott javaslat első fejezete részletesen taglalta az egyes városrészek fejlesztését. A következő egység az anyagi fedezet előteremtésével, míg a záró rész az egyes feladatok időbeli tagolódásával foglalkozott. H. Boros 1954. 32 1808 novemberében kezdte meg munkáját. 33 Források 1971. 43-44. p. 34 „[...] az a környezeti válság, mely a XV111. század végétől ugrásszerűen fejlődő Pesten a nem teljesen megfelelő épületállományban, infrastruktúrában és városszerkezetben jelentkezik, a legtöbb gyorsan növekvő város esetében bekövetkezett.” Faragó 1988. 39. p. 35 Közzététel: 1838. október 11. Források 1971. 63. p. 36 PODM ANICZKY 1887. 227. p. 37 Források 1971. 65. p. 19
