Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái

Danubius- kút 4/ZÎ. A kút vízjáték-megoldásai. Istvánfi Gyula, 2000 A felújított kút az Erzsébet téren, Kalmár Miklós felvétele, 2000 A tervezők és a műemléki hivatal képviselője között élénk vita zajlott a helyreállítandó vízjátékot illetően. Az áthelyezett és újrafaragott kút vízjátéka a túlömlésen alapult. Gravitációs úton a tálakból egymás­ba, majd a medencébe ömlő bővizű zuhatag hatását kívánta elérni. Az archív felvételeken látszik, hogy a Kálvin téren, a kútoszlop oldalán, a maszkok szájából is vízsugár tört elő, ami a fali medencékbe folyva onnét vízköpőkön távozott. Ez az Erzsébet téren nem működött, sőt át sem fúrták a vízköpőknél e kis medencéket. Tehát megváltoztatták az eredeti összetett vízjátékot. A középső medencén kifaragva, de nem átlyukasztva vízköpőkre hasonlító díszítést alakítottak ki, a vízköpős megoldást sejtetve. E vízköpős megoldás mellett szólt a kőanyag védelme, hiszen a folyamatos kőáztatás számos károsodással, lerakódással járt. Végül az eredetitől eltérő, takarékos vízjáték került megvalósításra. Sokáig jó megoldásnak tűnt a 43 mm szintkülönbség kipótlása - kő­pótlással vagy bádogszegéllyel -, de végül a választott vízjáték min­denre megoldást nyújtott.101 A helyreállítás során felújították a kőszerkezeteket, kicserélték az ólomlemez béléseket, újrakészítették az alsó medence kent szigete­lését és új járdaszerkezet épült a kút körül.102 Ismerve a budapesti közkutak karbantartását, védelmét, foglalkozni kellett a kút körül kilocsolt víz hatásával is, kőburkolat oldotta meg ezt a problémát.103 E legutóbbi felújítás eredményeként reméljük, minél tovább megőrzi közel eredeti szépségét Ybl életművének e gyöngyszeme, a Danubius-kút. 101 Az alsó gépházból a kúthoz felvezetett csőből szétágazó vezetékek a kifúrt vízköpőkön keresztül táplálják a vizet, ami lefolyik a legalsó medencébe. A tál 6 halfeje közül hármat 60 mm átmérőjű koronafúróval átfúrtak, a furatokba pedig ólomcső betét került. 102 A gépészeti berendezések felújítása nem volt ekkor feladat. A felújítás alapos kőtisz­títással kezdődött, amely nedves szemcseszórással (JÓS) történt. A látható rozsda­foltok RENOR pasztás eljárással tűntek el. A kőcsere 1 dm1 feletti méretű esetekben eredeti budakalászi kőanyagból készült, a kisebb pótlások Monulit és Terzith kőki­egészítő habarcsot kívántak meg. Az illő felületi megdolgozás után antigrafiti keze­lés készült. A felső tányérok új ólomlemez szigetelést kaptak, a legalsó medence pedig a szokásos kent szigetelő réteget. Legfelül vörösréz fedőelem védi a tányért az esetleg bedobált szeméttől. 103 Kalmár 2009. 321-325. p. 186

Next

/
Thumbnails
Contents