Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái
Danubius-kút Értékelése, párhuzamok A Danubius-kút elhelyezése igen szerencsésen sikerült, mert a Kálvin térre betorkolló öt utca találkozásánál felállítva minden oldalról jól látható volt, harmonikusan illeszkedett a Kálvin térre.75 A kút jelentőségét növelte, hogy Budapest ebben az időben igen szegény volt díszkutakban a többi európai nagyvároshoz képest. 1884-ben jelent meg az első részletes ismertetés. Olyan „műremekekkel” állította párhuzamba a szerző, Prém József, mint a sienai Fontana Gaja (Jacopo della Queresa), a bolognai Fonte dell Nettuno (Giambologna, 1567), és a római Fontana di Trevi (Niccoló Salvi 1732-1762). A részletes leírás mellett egyetlen kritikát fogalmazott meg: a Duna alakja olyan magasra került, ahonnét kisebbnek látszik, mint a többi szoboralak. A bécsi Albrecht-kút76 szobrásza ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy bár a mellékfolyók alakjai azonos magasságban állnak, fokozatosan egyre kisebbek, pl. az „Inn” már gyermek.77 A szintén Peterdi (Prém) József által szerkesztett folyóirat, a Képzőművészeti Szemle korábban, amikor a pályázat furcsa lezárultát tényszerűen közölte, két írásban is kifogásolta, hogy Ybl Fessier Leó személyében nem magyar szobrásznak adott munkát, hanem „külföldi jött-menteknek juttatta a jövedelmet”. Az 1880-ban írt cikk még a gipszmodell alapján említett „reminiscenciák”-at: Donner Rafaelnek a bécsi Mehlmarkton álló híres kútját, mint az alsó medence előképét, a bécsi operaház két szökőkútját pedig mint a kút sziluettjéét.78 A kortársak közül nem mindenki dicsérte a megvalósult művet. Szana Tamás könyveiben Feszler faragványait értékelte igen negatívan.79 Később Ybl Ervin is Giambologna és Bernini kútfelépítményeinek mozgalmasságával állította párhuzamba a Danubius-kutat. Rokon megoldásnak tartotta a berlini Lützow téren állott Herkules-kutat (Otto Lessing, 1903).811 Seenger Ervin a főváros díszkútjai között első helyre tette a Danubius-kutat művészi kvalitásainál fogva. Ö a trentoi Neptun-kúttal, rokonította (Francesco Antonio Giongo, 1768) tetején Neptunus alakjával, akitől Danubius csak abban különbözik, hogy nyugodtabb testhelyzetben áll és háromágú szigony helyett egy szelídebb evezőt tart. A mellékalakok azonban egészen eltérők. Danubius fejét Michelangelo Mózeséhez hasonlította.81 A Danubius-kút a bécsi Ausztria-kúttal (Austriabrunnen, Schwanthaler, 1844) is párhuzamba állítható, ahol Ausztria tekint le négy birodalmi folyóra, Duna, Elba, Visztula női és Pó férfi alakjára. Egy másik bécsi együttessel, az azonos nevű Danubius-kúttal (Danubiusbrunnen, Moritz von Löhr, Johann Meixner, 1869) a neve és szimbolikája köti össze, de ott a vén Danubius Bécs (Vindobona) allegóriáját öleli át atyáskodom82 Formai szempontból összekapcsolható az Augsburgi Flerkules-kúttal is (Adrian de Dries, 1596-1602).83 A két világháború között A Danubius-kút építése után rövidesen a főváros kedvelt emlékévé vált, de azért előfordult egy-egy éjjel az is, hogy a Soroksári út felől erre hajtott ökrök itatójaként szolgált a díszes medence. Az ország négy nagy folyóját jelképező szobrot telente szalmába, „deszkapaplanba” csomagolták.84 Az első világháború idején a háborús hátországban valószinűleg takarékossági okokból 182
