Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái
Danubius-kút Még elgondolkodtatóbb párhuzammal is találkozunk, ugyanis Ybl másodikként ismertetett tervváltozata csaknem teljesen azonos Schickedanz Albert pályatervével.50 Mint említettük, két hónappal a pályázat elbírálása után Czigler és „a semmi díjat nem nyert Schickedanz” is „fölszólíttattak terveik átdolgozására”. 51 Schickedanz tervére,52 bár eredetileg költségtúllépés miatt kizárták, a bizottság részletes számítást terjesztett be, de miután az előirányzott összegből nem tűnt megépíthetőnek, a tervről újra lemondtak.55 Meglepő, hogy Ybl felhasználta a tervet, de könnyedebb vonalvezetésűvé tette a középső medencét, karcsúbbá a volutákat. A Schickedanz-féle elrendezés közeli rokona a megvalósult kútnak is, azonban annál sokkal széttöredezettebb, részletezőbb. Ikonográfiái programja érdekesebb, életképszerűbb lett volna: szoborcsoportjai a Szorgalmat, a Takarékosságot és a Bőséget szimbolizálták.54 A kút építése A fennmaradt számlák és elszámolások alapján a kivitelezés 1880 februárja és 1883 októbere között folyt.55 1880. május 28-án jelölték ki véglegesen a diszkót helyét az Üllői út tengelyében a helyszínen tartott értekezleten, melyen a fővárosi hatóság, a Közmunkatanács és az egyesület vezetői is részt vettek.56 A munkálatok azonnal megindultak, a kőtömböket a Kálvin téren felállított műhelyben faragták.57 A kőművesmunkákra vonatkozó árajánlatok közül Kauser Jánosé (1847-1925) volt a legolcsóbb, 4115 forint 92 krajcárral,58 Yblt pedig megbízták az építkezés főfelügyeletével.59 Ybl ekkor a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérházának Múzeum utcai oldalán, a harmadik emeleten lakott családjával, itt élt 20 éven át, egészen haláláig. Az épület és a kút tervezőjeként így szinte az otthonából tudta követni a helyszíni munkálatokat.60 A kőfaragómunkákat a Ney Ede és Társa cégnek adta ki a bizottság, azzal a kikötéssel, a munkálatokat csak hazai kivitelezők végezhetik.61 A szobrokat Feszler (Fessier) Leó62 (1840-1893) és Kiss Gyula szobrászok faragták mészkőbe. Ők faragták a négy folyó figuráján kívül a három tritont, a három delfint és a három díszítmény fejet is. A díszítmények szobrászati munkáit Marhenke (Marchenke) Vilmos (1842-1915) készítette.63 Több forrásban felmerül, hogy Brestyánszky Béla (1832-1895) faragta mészkőbe Feszler Leó kis mintái alapján a szobrokat,64 valamint hogy Brestyánszky mellett esetleg Mayer Ede is részt vett a kifaragásban,65 azonban egyikük neve sem található meg az elszámolásokban és az összesítőkön sem.66 A Neuschloss Károly és fia céget 1882 augusztusában fizették ki, ők végezték az ácsmunkákat (palánk, fészerek, állványok építését). Antony István kőfaragómesterrel 1883 augusztusában számoltak el, ő kapcsolta össze a medencéket, valamint a csöveket a kagylókban. Zellerin Mátyás bádogos és vízvezeték-szerelő a vízszerelési munkák mellett az ólomlemezzel való kibélelést készítette, őt 1883 szeptemberében fizették ki. Jungfer Gyula volt a lakatosmunkák készítője, Schottala Ernő a szivatytyút szerelte. Holtzspach A. és fiai vettek részt a kövek szállításában.67 A súlyos kövek szállítását Schön Ignác budapesti nagyfuvaros végezte. A kút középső tányérját egy kőből faragták, közel 1000 mázsa. Jelentős problémát okozott a helyszínre szállítás, 2300 forintba került. A budakalászi kőfejtőből az országúiig valószínűleg görgették, onnan Pestre pedig külön egy erre a célra épített kocsin hozták. Útjáról a lapok többször tájékoztattak, sokan attól tartottak, hogy a Margit-híd nem bírja majd ki a szokatlan terhelést. Az Építési Ipar 1881. november 27-i száma számolt be részletesen Zellerin Mátyás bádogos- és vízvezeték-szerelő fejléces költségvetése * BFL XV.17.f.331.a 30 180
