Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Ritoók Pál: Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérháza, 1872–1874
Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérháza, 1872-1874 Ritoók P á l Régi cím: Józsefváros, Főherceg Sándor utca -Öt Pacsirta utca -/1479 Mai cím: VIII. Bródy Sándor utca 14. - Puskin utca 24. A városi paloták tulajdonosai társadalmi és vagyoni helyzetükből adódóan élen jártak a kényelmet szolgáló technikai újítások (például központi fűtés, vezetékes víz és csatornázás) bevezetésében. Azonban egyre nagyobb luxusnak számított a csak egyetlen család és vendégei kényelmét szolgáló nagykiterjedésű városi paloták építése. Közben egyre több palotabérház épült, amely a soklakásos bérház és a főúri városi palota egyesítéséből jött létre. A palotabérház egy vagyonos építtető minden kényelemmel felszerelt városi rezidenciája fogadótermekkel, nagyobb számú személyzettel, kiszolgálóhelyiségekkel, istállóval és kocsiszínnel, amelyben az előbbitől többé vagy kevésbé elszigetelve, átlagos bérlakások is helyet kaptak. A reprezentáció keveredett a jól megfontolt üzleti vállalkozással. Az építésznek általában azt a bonyolult feladatot kellett megoldania, hogy nagy belmagasságú, hatalmas termek sorát kellett egy homlokzat mögött egyesíteni az átlagos bérlakások egyszerűbb tereivel. Ennek a lakóháztípusnak Ybl életművében is az egyik legkorábbi példája a gróf Degenfeld- Schomburg Imre (1810-1883)' számára tervezett palotabérház a mai Bródy Sándor és Puskin utca sarkán. A környék a XVIII. század második felében még csak laza beépítésű volt. A Balla Antal (1739-1815) által készített térkép’ szerint még a mai Rákóczi út mentén, ami pedig már akkor is főútvonalnak számított, sem találhatók körülépített udvaros telkek. Általánosságban elmondható a területről, hogy az akkori utcahálózatban többnyire igen nagy saroktelkek terpeszkedtek. A sarkok közötti utcaszakaszok közepe táján pedig olykor sűrűsödések jöttek létre: keskeny, kis telkeken hosszú lakóházak sorakoztak. A rendkívül pontos térkép szerint a ma itt álló palota bérház telke máig szinte alig változott. A nagyméretű, hosszabb oldalával a mai Puskin utca mentén húzódó, téglalap alakú teleknek akkor még csak kis része volt beépítve két L alaprajzú házzal. Az egyik épület az utcasarkon, a másik épület hosszabb szára a mai Rákóczi út felé eső telekhatáron, a rövid szárny pedig az utca vonalán állt. 1810-ben Lipszky János (1766-1826) térképe már azt mutatja, hogy a két L alakú épület a mai Puskin utcai oldalon összeépült.3 Az 1838-as árvíz pusztításait ábrázoló, eléggé elnagyolt térkép szerint a telek még nem épült körbe, de már a mai Bródy Sándor utcai oldalon is zártsorú lett.4 Az 1872-es Halácsy-féle térkép már körülépített udvaros épületet mutat.5 Mind a mai Bródy, mind pedig a mai Puskin utca felőli szárnyban kocsiáthajtó is nyílt, így szállításkor a szekereknek nem kellett megfordulniuk az udvarban, hanem rakodás után kimehettek a másik kapun. A térkép az Öt Pacsirta - ma Puskin - utca vonalának tervezett szabályozását is mutatja, amely egy keskeny sávot levág a telek oldalából. A módosítás valószínűleg már csak a ma is álló ház építésekor történt meg. Az egykor itt állt földszintes ház egy része szerepel egy archív fényképen, amely a már megépült Festetics-palotát ábrázolja a mai Pollack Mihály tér felől. A felvétel 1865, a Festetics-palota megépülése és 1872, a Degenfeld-Schomburg palotabérház építésének kezdete között készült.6 A kép nemcsak a Festetics-palotára és a mai Bródy Sándor és Puskin utca sarkán egykor állt házra nézve fontos forrás. A palotanegyed kialakulását megelőző korokból, jelesül a XVIII. századi pesti külvárosokból is felidéz valamit. Erről a világról grafikai ábrázolásokat ismerünk, de kevés fénykép maradt fenn, mert a fényképészek és megbízóik is szégyelltél^ a mezővárosias múltat, és a XIX. század végéig általában nem tartották megörökítésre érdemesnek. A Degenfeld-palota helyén álló földszintes épület a Festetics-palotával FSzEK Budapest Gyűjtemény 080106 A Degenfeld-palota, Klösz György felvétele * BFL XV.19.d.l 5/721 1 Több írásmód is elterjedt. A név gyakran szerepelt Schonburg alakban, de egyes építészeti tervlapokon még Schömberg változat is feltűnik. „Graf Degenfeld, Schömberg Imre’1 szerepel az 1873-as címjegyzékben is. Josefstadt, Alexandergasse 4. Adressen 1873. 168. p. 2 Pest belterületének, kataszteri térképe, 1785. BFL XV.lö.b. 221/1 3 Pest-Buda belterületének áttekintő térképe. BFL XV.16.d.241/cop4 4 BFL XV.ló.d 24I/4b 5 Halácsy Sándor (1837-1885): Szabad királyi Pest város beltelkeinek térképe, 1872. BFL XV16.b..221/25-2 6 Itt köszönöm meg Hídvégi Violettának, hogy felhívta figyelmemet erre a képre. A Festetics-palota. Balra a Degenfeld-palota helyén állt lakóház. FSzEK Budapest Gyűjtemény 080106 145
