Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Hidvégi Violetta: A hely
A HELY A beépülés kezdeteitől az 1838-as nagy árvízig Az 1740-es évektől a városkapuk14 15 környékén emelt házakkal megkezdődött a kertövezet beépítése. A városfal külső oldalát tűzfalként használva fokozatosan körülépítették. 1747-ben elkészült a mai Múzeum körút első háza, két évtized múlva már az egykori Országút teljes hosszára földszintes házak kerültek. A Nemzeti Múzeum helyén álló apró házakat gróf Batthyány József (1727-1799) hercegprímás felvásárolta „s a század végén ezek helyén rendezte be villáját és kertjét, amely annyi fényes ünnepségnek volt színhelye.”1' Megindult a mai Bródy Sándor utca - a kerület egyik legrégibb utcája -, a korabeli városi téglavető helyhez vezető Zigel-ofen weeg beépülése is.16 Az utca első épületét 1741-ben emelték a jelenlegi 5-7. számú telken. Ezzel átellenben a 8. számú ház helyén17 terült el egykor a város majorja.18 Negyed század múlva a mai Horánszky utca sarkán lévő Zerge-házban már a Kőszáli zergéhez cégérezett kocsma virágzott.19 A Rókus Kórház20 Gyulai Pál utcai főszárnyának emelése nyomán parcellázásra került az itt elterülő városi kert és a már kiszolgált városi téglavetőhely. A századfordulóra létrejött a mai Vas, Kőfaragó és Gyulai Pál utca, a XIX. század első felére pedig kialakult a mai Puskin és Öt Pacsirta, illetve a Szentkirályi utca. A falusias jellegű beépítésből az 1830-as évek második felében az egykori kertek helyén városi és országos jelentőségű épületek emelkedtek, adtak újra rangot az ez időre indulási elsőségét régen elvesztett és a fejlődésben háttérbe szorult városrésznek. 1837-ben megnyílt az ifj. Zitterbarth Mátyás (1803-1867) tervei szerint emelt Pesti Magyar, a későbbi Nemzeti Színház. 1839-1841 között zárult le Pollack Mihály (1773-1855) tervei alapján a Rókus kórház építése a Rákóczi út felőli szárny emelésével. 1837-ben indult a kitűnő klasszicista mester, Pollack és József nádor (1776-1847) nagy vállalkozásának a Nemzeti Múzeumnak21 építése, amelyet megtorpanásra kényszerített az 1838. március közepei dunai áradás. Hild lános: Pest belterülete városrendezési térképének részlete. 1805 * 111-7. XV.16.b.22I/5 Bal oldalon: Az első katonai leimérés részlete, 178.1 < HFL XV. I6.d. 241/cop2 14 A Hatvani kapu a mai Astoria szállónál, a Kossuth Lajos utca - Károly körút - Múzeum körút találkozásánál. Kiválasztott területünkre eső másik kapu, a Kecskeméti a Kálvin téren a Kecskeméti utca tengelyében állt. 15 Turányi 1972. 6-7. p. 16 1770-es évek Ziegel Gasse (Tégla utca), Ziegelofen Gasse (Téglaégető utca), 1817 Stadtgut Gasse (Városmajor utca, Major utca), 1850 Baron Sándor Gasse, 1867 Főherceg Sándor utca, 1946-tól Bródy Sándor utca. Mészáros 1998. 98. p. 17 Olasz Kultúrintézet, egykor Régi Képviselőház. 18 1815 körül Sándor báró majorja a Múzeum kertje mentén. Schmai.i. 1906. 138. p. 19 Turányi 1972. 8. p. 20 Európa egyik legrégibb egészségügyi intézményét 1781-ben Jung József tervei alapján kezdték építeni, majd 1798-ban fejezték be főépületét. Turányi 1972. 69. p. 21 A Batthyány-kúriát 1813-ban a nemzet társadalmi adakozásból összegyűlt pénzen vásárolta meg a gyűjtemények elhelyezésére. Turányi 1972. 7. p. 11
