Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Patak Gergely–Fekete J. Csaba: Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza
Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza Érték, ami megmaradt A palota még jelenlegi, erősen sérült állapotában is sok szempontból kiemelkedő műemléki értéket képvisel, ezért megérdemli a nagyobb nyilvánosságot, a méltó hasznosítást. Egyrészt ez az alkotás Ybl Miklós gazdag életművében az egyik korai, francia reneszánsz stílusban tervezett alkotás korábbi, romantikus stílusú épületei után. Másrészről a palota egyedi saroktornyos, manzárdtetős tömegformálása és homlokzatának francia neoreneszánsz elemei különleges és szokatlan kompozíciót alkotnak. A XIX. század végén a politikai élet városi színpadán a Nemzeti Múzeum környékén kialakult az a párizsi Faubourg Saint-Germain beépítéséhez hasonló palotanegyed, amely főbb vonásait máig megőrizte. Ma több szempontból is aktuális a 150 éves palota szerepét újragondolni. Egyrészt a közmédia intézménye fokozatosan kiköltözik a kerületből, üresen hagyva az értékes és gazdag eseménytörténeti múlttal rendelkező hajdani főúri palotákat. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Múzeum szükséges bővítése és egy Magyarország építészeti értékeit bemutató tárlat számára igazán alkalmassá tehető lenne a helyreállított Károlyi-palota és kertje. Az épület, a szűkén vett palotanegyed identitásának és képének meghatározó eleme, hívó jel volt a XIX. század második felében a fővárosba költöző arisztokraták számára, s jel a ma embere számára is. p? L't7 jfrA |1 J, A Károlyi-palota. Alapfy László felvétele, 2014 107
