Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Patak Gergely–Fekete J. Csaba: Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza

Az előtérből egyenesen tovább vezet az út egy kariatidával osztott félkör felülvilágítójú, üvegezett fa ajtón át az előcsarnokba. „A vestibule plafondján Lotz Károly müveit csodálhatjuk középen a hórákat, s kétoldalt a quadrigán kocsizó Apollót és a bika-fogaton járó Lunát viasz festésben.”'6 Az Ybl tervezte tér gazdag aranyozással, neoreneszánsz stílusban egészen a második világháborúig fennmaradt, ma tégla védőfal rejti el a falmaradványokat. Ez a korinthoszi falpilaszterekkel és oszlopokkal három részre osztott előcsarnok kötötte össze a piano nobile reprezentatív közösségi termeit a téli kerttel, a főbejárattal, a grófi lakosztállyal és a főlépcsőházzal.

Annak ellenére, hogy a reprezentatív megérkezés és fogadás terei (kocsifelhajtó - előtér - előcsarnok - téli kert, illetve központi csarnok - főlépcsőház térsora) belső dekorációval együtt elkészültek Ybl Miklós tervlapjai alapján, a piano nobile többi társasági terme, így a táncterem, tükörfolyosó, szalonok és ebédlő csak egyszerű formában, halvány vörösre festett falakkal és hajópadlós kialakításban mutatkoztak 1876-ban.17 E közösségi terek későbbi gazdag díszítményeit özvegy Károlyi Alajosné alakíttatta ki 1894-1898 között Ludwig Behr építésszel.

Az érkezők útja az előcsarnokból balra a nagy gobelinekkel dekorált ebédlőben folytatódik. „A földszinti ebédlőterem díszítésének motívumát az itt felhasznált és a XVI. századból származó értékes négy darab gobelin adta meg. A fal többi részétől hiányzó valódi gobelineket saját kezűleg festett imitációkkal látta e/.”18 Az ebédlő neoreneszánsz

Károlyi Laios és Alajos gróf palotája és bérháza fa kazettás mennyezetén váltakozva égszínkék színezést és virágos rozettákat kapott. Az ebédlő ellentétes végében nyíló enfilade a hajdani Lovarda felőli homlokzat mentén fűzte a további társasági termeket.

„A zöld fogadó-szalonban [...] A zöld selyemmel kárpitozott falak, az aranyozott régi firenzei barokk bútorok, a villamos világító berendezések diszkrét bronzszíne, a sárgás olasz márvány kandalló egységes egészet alkottak. [...] A zöld elfogadó szalonból a tükörfolyosóra jutunk, mely a nagy táncteremnek mellékhelyiségét képezi, s azzal egyöntetűen van kiképezve. A tükörfolyosó és a táncterem XV. Lajos korabeli ízlésben került kialakításra. A gazdag pompát nagyban fokozza az a körülmény, hogy a tervező mind a két helyiséget színhatásra nézve olaszosan kezelte, amennyiben tudvalevő, hogy az olaszok a rokokó díszítéseknél több színt alkalmaztak, mint a többi nemzetek. A táncterem berendezését Pianetti márkiné Jesiben álló palotájából származott bútorok képezték és ezek szellemében lett a többi műtárgy is elhelyezve. [...] Nem hagyhatjuk említés nélkül a [Lepter János] zenekari emelvény aranyozott vasrácsozatát sem, mely tömör vasrudakbái kovácsolva, úgy rajzának szépségével, valamint művészeti kivitelével, azonnal szembeötlőit,”19 A táncterem és a tükörfolyosó hajlatában egy kisebb pihenőtér volt neorokokó stílusban kialakítva, magas támlás, selyemkárpitos dívánnyal. A táncterem, az eddigi terektől eltérő, nagyobb belmagasságú, így a kert felé néző ablakok felülvilágítót kaptak, és ez a magasságkülönbség engedte meg a zenekari emelvény mezzanin szintjének betoldását a földszint és az emelet közé.

Faragott kőfríz nézete, előcsarnok gerenda » BFL XV.17.f.33I.b 55/150

14 Ybl 1956. 38-40 p.

15 Hevesi 1873. 108. p.

16 Hevesi 1873. 108. p.

17 A kiállításról készült Schrecker Ignác és Klösz György fényképek megtekinthetők az Iparművészeti Múzeum Virtuális Gyűjteményében: http://gyujtemeny.imm.hu/virtualis-kiallitasok

18 H. GAAL 1898. 212. p.

19 H. Gaál 1898. 213. p.

99