Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Hidvégi Violetta: A hely
A hely Hídvégi Violetta „Csak kísérjen el a szíves olvasó a Nemzeti Múzeum környékére - Budapestnek ezen (a Sugárút leszámításával) talán legmodernebb részébe, s ha kérdjük: ki volt e paloták, e pompás épületmüvek mestere, ki építette az ideiglenes Országházat, - ki a gr. Festetics-palotát, a Nemzeti Lovardát, a gr. Károlyi Alajos-féle palotát, a gr. Pálffyné, a Bókayféle pompás lakóházakat, a takarékpénztári nagyszerű bérházat (a volt „Két pisztoly” helyén), a Geist, Róth és ismét Róth-féle szép épületeket s kissé tovább a körút északibb részén az Unger-féle bérházat? - Ybl, Ybl és ismét Ybl"' A Józsefváros kialakulása, fejlődése^ A török alól felszabaduló Pest városa „mely híres volt gazdagságáról, forgalmáról, vásárairól, ezekben az évtizedekben, egy nagy pusztaság közepén, a középkori város topográfiai keretei között, kis, szegény, mezővárosi jellegű településként indult A gyéren lakott település lakói- németek, magyarok és rácok - először a városfalon belül kezdtek kerteket művelni, a XV111. század első éveiben pedig már átlépték annak határait. A Rákóczi szabadságharc küzdelmei, majd az 1711- es pestisjárvány újabb megpróbáltatásokat jelentett a sokat szenvedett, ekkor már szabad királyi városi rangra emelkedett településnek.1 2 3 4 5 Az 1712. évi összeírás 141 mélyszegénységben élő polgárt említ. Az évtized második felében a városhoz legközelebb eső termékeny talajú részeken kerteket parcelláztak a belvárosi házak tulajdonosainak, amelyek a fallal körülvett város’ és a Rákos-árok között terültek el.6 * Az évtizedek során a kert-negyed mérete, beépítettsége folyamatosan változott. A kertek egy része megmaradt eredeti nagyságában - Esterházy, Orczy, Grassalkovich, Haller - jó néhányat felosztottak, és akadtak olyanok, amelyek csak a XIX. században kerültek beépítésre. A kertek között, az egykori Duna árterületén majorok terpeszkedtek, ahol a polgárok állataikat és földműveléshez szükséges szerszámaikat tartották. A majorok sorsa is folyamatosan módosult a használók igényeinek megfelelően. A kertek és majorok közé tekintélyes méretű szántók ékelődtek. A fokozatosan gyarapodó lakosság ezeken a földművelésre és állattenyésztésre alkalmas területen biztos megélhetési forráshoz jutott. Ugyanakkor a mai Rókus kórház mögötti területen jó minőségű agyagot találtak, amely a lassan magára találó város beinduló építkezéseinek biztosította az építőanyagát. A téglaégetés újabb munkalehetőséget teremtett, és jelentős számú szlovák munkaerőt vonzott a területre, akik a későbbiekben itt leltek otthonra. Ennek vonzáskörzetében, a várostól távol, a mai Horváth Mihály tér - az egykori téglavető környékén - a tanács kezdeményezésére Lerchenfeld (Pacsirtamező) néven létrejött Pest első újkori külvárosi települése. 1766-ban két részre bontották a pesti külvárosokat a Rákóczi, az egykori Kerepesi országút mentén. Attól északra a Felső-, míg délre az Alsó külváros feküdt, amely 1777. november 7-én felvette a Józsefváros nevet.8 A XVIII. század végére kialakult a történelmi Józsefváros a mai Múzeum körút, Rákóczi, Fiumei, Orczy és Üllői út által határolt területen. Nyugat-kelet irányú ősi országutjai: a Kerepesi országút és az Üllői út, a hajdani szolnoki országút, míg az észak-déli főútvonal a városfal melletti Országút, biztosították az összeköttetést az ország keleti, illetve északi részeivel. A 14 napon át tartó országos vásárokon,9 töbli ezer falusi szekér, - amelyek egyúttal árusítóbódéként is szolgáltak - haladt át a városon."1 A kereskedés egy része az Országúton zajlott. Az alföldi városokból - Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged - a mai Ráday utcán és az Üllői úton hajtották az állatokat a Dunához. Pihenő és árusító helyet találtak a Kecskeméti kapu előtt fogadókkal" körülvett szénáspiacon, az egykori Széna téren.12 A pesti tanács a gyúlékony szénát és szalmát tűzveszélyességére hivatkozva kitiltotta a fallal körülölelt városból, ezért itt, a kapu előtt rakták boglyákba a kaszálók termését. A keddi és pénteki gabonapiacon sokféle takarmányt is árulták ezen a helyen, de ide érkeztek a Duna-parton kikötött hajók élelemszállítmányai is.1’ A Széna piac vásári szerepét a XVIII. század közepétől a XIX. század derekáig megtartotta. Gyömröi Sándor József: Kálvin léi: 1928 körül * BTM Fővárosi Képtár Festészeti Gyűjtemény Itsz. 51.1040.1 1 VU 25 (1879) 812. p. 2 A terület fejlődést egy városrészre súlyozva, de természetesen a szomszédos területekkel összefüggően mutatjuk be. Egyrészt a Józsefvároshoz kapcsolódik a legtöbb épület, másrészt a belvárosi Róth-ház a Múzeum körút páratlan oldalán egykor a falon kívül esett, így külvárosnak minősült, az Unger ház egyik telke szintén ebbe a csoportba sorolható, a nagy bérház két másik telke viszont a falon belül, a városban helyezkedett el, míg a Dlauchy-ház a Ferencvárosban áll. Mindegyik épület nagyon közel fekszik a Kálvin térhez, a XIX. századi város egyik legfontosabb csomópontjához. 3 Nagy 1957. 133-134. p. 4 I. Lipót 1703. október 23-i kiváltságlevele adta vissza a jogokat. 5 A mai Deák Ferenc utca - Károly körút - Múzeum körút - Vámház körút vonalában húzódott a Pestet körülvevő városfal a kapukkal és bástyákkal. 6 A Rákos-árok a mai Somogyi Béla és Mária utca vona Iában észak-déli irányban szelte át a Józsefvárost. Józsefváros 1970. 7 A 78 házból álló település élére 1733-ban Pintner Mátyás téglásmester személyében bírót választottak. Józsefváros 1970. XVI. p. 8 A névadók: Szent József, illetve József trónörökös, a későbbi II. József (1741 1790). JÓZSEFVÁROS 1970. XVI. p. 9 József (március 19.) és Medárd (június 8.) napi, János fővétele (augusztus 29.) és a I.ipót napi (november 15.) vásár. 10 Források 1971. 90-91. p. 11 A jó hírű Két oroszlán épülete ma is látható a téren. Nemes urak és gazdag lókereskedők szálltak meg benne. A rossz hírű Két pisztoly piszkos épülete a kupeceknek és a társadalom aljának nyújtott menedéket. Ennek helyére került az Ybl tervezte Pesti Hazai Első Ta ka rékpénztár bérháza és irodája az 1870-es évek elején. 12 1874-től Kálvin tér, 1866 Heu Platz (Széna tér), korábban: Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és disznókereskedők tere), Ketschkemeter Platz (Kecskeméti tér). Mészáros 1998. 206. p. 13 PiLiNYi 1997. 34. p., Ferencváros 2006. 39. p. 9
