): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
A Székesfővárosi Vízművek iratai a kommunális vezetékes vízszolgáltatás kezdetéig, 1868-ig nyúlnak vissza. A csatornázást 1945 előtt az illetékes polgármesteri ügyosztályok / es a kerületi elöljáróságok intézték. Budapest gázellátása 1910-ben az Általános Osztrák- Magyar Légszesz Társulat megváltása útján került a főváros kezelésébe. Budapest Székesfőváros Gázmüveinek iratanyaga ettől az időponttól maradt meg, az elődvállalat iratai nem kerültek a levéltárba. Az áramszolgáltatást 1893-1914 között két magánvállalat látta el. A főváros 1911-ben határozta el ezek megváltását és saját erőmű építését. Budapest Székesfőváros Elektromos Műveit 1914-ben hozták létre. A főváros pénz- és hitelintézeteket is létrehozott. Saját bankját, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt.-t 1928-ban alapította. A kereskedelmi és élelmezési vállalatok közül említésre méltó anyag a Községi Elelmiszerárusító Üzemtől, valamint a Községi Lóhúsüzemtől maradt fenn. A gyógyfürdő- és idegenforgalmi vállalatok közül jelentékeny a Szent Margit Gyógy fürdő Rt. anyaga, a Gellért Fürdő és Szállónak csak építési tervrajzai maradtak meg. Szociális gondoskodás és egészségügy ■ Szociális gondoskodás A hatósági szociális gondoskodás a 19. században és a 20. század elején lényegében szegénysegélyezést jelentett. Az ezzel foglalkozó társadalmi szervezetek iratai csekély számúak, az illetékes tanácsi-polgármesteri ügyosztályoké viszont tömegesen maradtak meg. Első fokon a kerületi elöljáróságok, másodfokon pedig az illetékes (IX., XIV.) ügyosztály járt el a különféle segélyezési ügyekben. A kérdőívek a századforduló táján a személyi adatokon kívül már azt is tudakolták, hogy a kérelmezőnek miért nincs jövedelme, hány gyereke van, milyenek a lakásviszonyai. Egy-egy ügyiratból sokszor a segélyezettnek a hatóságokkal fennálló kapcsolata több éven át nyomon követhető. ■ Az egészségügy forrásai A fővárosban működött egészségügyi intézmények iratai töredékesen kerültek a levéltárba, ám a főváros törvényhatósága egészA székesfőváros tisztifőorvosának jelentése, 1892 24
