): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)

A levéltár legjelentősebb irategyüttesei

A nagyváros lakóira vonatkozó személyi jellegű nyilvántartások

■ Anyakönyvek

Az anyakönyvek vezetése régen egyházi feladat volt. Az állami anyakönyvezés 1895. október 1-jétől kötelező. Az anyakönyveket a kerületi szervek vezetik, melyek a levéltárnak biztonsági okokból rendszeresített másodpéldányokat továbbítottak 1980. december 31- ig. Ettől az időponttól az anyag gyarapodása lezárult. Az időközben bekövetkezett változásokat az anyakönyvi hivatalok továbbítják a levéltárnak, amely azokat utólagos bejegyzésként bevezeti. Az 1895 előtti, a régi főváros területére vonatkozó egyházi anyakönyvek a BFL mikrofilmtárában is kutathatók. Egyéb jellemző iigy(irat)típusok a 20. századból: házassági kihirdetés alóli felmentések; kötelező vallásegyezségek; névváltoztatási kérelmek; honosítási és visszahonosítási ügyek; községi illetőségre vonatkozó iratok.

■ Katonai nyilvántartások

A 20-21 éves korosztály rendes évi sorozásairól készült lajstromok sok száz kötetet töltenek meg, a sorozat legnagyobb része az 1876- 1914 közötti időszakból, valamint az I. és a II. világháború éveiből maradt fenn.

■ Népszámlálási iratok

Az 1857-es budai népszámlálás, az 1941. évi országos népszámlálás budapesti, valamint az 1945. évi Budapestre korlátozódó népösszeírás lakásívei az épületstatisztikai adatok esetében az országosan használt lakásívnél részletesebb adatokat tartalmaznak. A lakásívek a lakók felsorolása mellett személyes adataikat is tartalmazzák; kutatása kerület, utca, házszám alapján történik.

Pest városi illetőségi bizonyítvány, 1869

Azl941-es népszámlálás lakásíve. A főbérlő: Babits Mihály

17