): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
vényhatósági központi igazgatási apparátus szervezete a tanácsi-polgármesteri ügyosztályok mellett szakhivatalokat is magában foglalt. ■ Kerületi elöljáróságok Kezdetben kis létszámú, szűk hatáskörű testületi szervek voltak, amelyeket az 1893. évi XXXIII. te. szervezett modern hivatallá, kerületi önkormányzatokká azonban nem fejlődtek. Az addig is hatáskörükbe tartozó elsőfokú iparhatósági jogkör mellett ekkor bízták rájuk az alsófokú közegészségügyi igazgatást, a kihágási bíráskodást, az építésrendőri teendőket, az útburkolatok és csatornák fenntartását, szegénygondozást, a tankötelesek nyilvántartását, a vásárrendészetet és a hatósági bizonyítványok kiállítását. 1930-ig 10 kerület volt, ekkor az új fővárosi törvény 14-re emelte a kerületek számát. Az I. kerületi elöljáróság 1945 előtti iratai teljesen elpusztultak, a többi elöljáróságnak a 19. században kelt dokumentumai többnyire töredékesen maradtak fenn. ■ A városgazdálkodás forrásai A főváros gazdálkodásáról az évente kinyomtatott költségvetésekből és zárszámadásokból alkothatunk átfogó képet. Az 1930-as fővárosi törvény előírása szerint a költségvetésnek a szoros értelemben vett községi háztartás és a különálló alapok bevételein és kiadásain kívül az önálló vagyonkezelésű intézmények, vállalatok költségvetését is magában kellett foglalnia, ide értve a részvénytársasági formában működő cégeket is. A költségvetés belügyminiszterijóváhagyásra szorult. A főváros vagyonának nyilvántartása, a teljes pénz- és vagyonkezelés ellenőrzése, a zárszámadás elkészítése a Számvevőség feladata volt. Az 1950-ben Budapesthez csatolt városok és községek iratai Levéltárunk őrzi az 1950-ben Budapesthez csatolt városok és községek iratanyagát. Az ezekben való eredményes kutatáshoz azonban nem nélkülözhetőek a Pest Megyei Levéltárban található megyei törvényhatósági (alispáni, főszolgabírói) és állami szervek iratai 10
