Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Egy kis erdélyi levegő a fővárosban
H A várrom előterében kis tó, é.n. FÁNK fotógyűjtemény Eredmény, hatás Az Állatkerti pavilonokról így írt Györgyi Dénes, Kós és Zrumeczky egyetemi évfolyamtársa: „Valami új hangulatot hozott ez a pár ház ide a körengeteg közé, melyhez hasonlót már láttunk valahol a hegyek között lombos kicsi falvakban, hol magyarok laknak. És ez a hangulat fog meg bennünket itt újra és ez szól hozzánk frissen, megfinomodva, átdesztillálva, mindezt fokozza a gyönyörű környezet, az utaknak szép perspektívája, az épületeknek művészi beállítása és sok-sok apróságnak látszó művészi és szerkezeti fogás, mely mind együttvéve hozzájárult ahhoz, hogy Budapesten sikerült olyan állatkertet csinálni, amely szép is, jó is és céljának is megfelelő’.’MÉmz u~12 sz■°A közönség egy újfajta építészeti élménnyel ismerkedhetett meg: az olyan építészettel, amely emberi léptékű, a környezetével harmóniában van, és a népi kultúrában régen meglévő modellekre épít. A kulturális szerep elsődlegessége a tágabb „nemzeti stílus” keresésén belül megkülönbözteti az Állatkertet azoktól a próbálkozásoktól, amelyekkel korábban a vidéket a városba hozták, különösképpen az 1896- ban a millenáriumi ünnepségekre készített városligeti falurekonstrukcióktól. M A Pálmaház bejárata FÁNK fotógyűjtemény Az Állatkert további sorsa Az elefántház tornyát már az első világháború alatt lebontották. A háború után, az 1930-as években kisebb fejlesztések és átalakítások történtek, lebontották a Krokodilházat, a Majomházat bővítették, feltehetően Kós Károly közreműködésével. A második világháborúig az állatkert megőrizte eredeti arculatát. A háborúban elszenvedett károk miatt több épületet később lebontottak, bár a károk nem voltak olyan mértékűek, hogy mai szemlélet szerint ne lehetett volna őket helyreállítani. így az 1960-as években a II. világháborús károk helyreállítása után nagyobb mértékű építkezések zajlottak (új Bölényház, új Teveház, új Zsiráfház). Az 1980-as évektől változott a szemlélet, és megkezdődtek az első rekonstrukciós kísérletek (új Kenguruház, új Emberszabású Majomház, a régi Szarvasház áthelyezése). Az 1997-től 2012-ig tartó rekonstrukciós program keretében felújították az összes megmaradt eredeti épületet, valamint rekonstruálták a baromfiudvart, a norvégházat, és az eredeti tervek alapján újra felépítették a Bölényházat, a Zsiráfházat, a Krokodilházat és a Tejcsarnokot. Ma az eredeti épületek közül csak a struccház nem látható. 90 A Szarvasház átépítés közben FÁNK fotógyűjtemény A Bivalyház a 70-es években FÁNK fotógyűjtemény A nagy tó a Krokodilházzal és a madárházzal Alapfy László felvétele
