Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Vargha Mihály: Kós Károly művészete
KOS KÁROLY MŰVÉSZETE 1907 ÉS 1914 KÖZÖTT Ahhoz, hogy megértsük a budapesti Állatkert, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és köztük félúton a sztánai Varjúvár épületeit tervező Kós Károly indítékait és szándékát Sepsiszentgyörgyön, nem is annyira kedvencén, a múzeum főépületén, hanem az ugyancsak általa a főépület mellé, illetve elé betelepített 18. századi székely kisnemesi házon és galambbúgos nagykapukon kell elgondolkoznunk. Mintaadójuk, Artur Hazelius skanzene a közösség minden rétegéhez szólt. A svéd skanzen precízen áttelepített népi-nemzeti építészeti emlékekkel, mesterségek és foglalkozások élő műhelyeivel, illetve fü- vészkerttel és rácsok nélküli állatkerttel kápráztatta el 1891-ben a világot. Mindezt a svéd kultúra központjában, a főváros történelmi erődítményeinek helyén és örökségében tette. A stockholmi skanzen létrejötte egy tudós norvég festőművészhez, Cedric I. Dahlhoz vezet, aki 1841- ben áttelepíttet egy norvég boronatemplomot Németországba. Az addig csak népi enteriőrök kiállításában gondolkodó Hazeliusra ez a gesztus inspiratívan hatott. Csakúgy mint Xantus János népiépület-ma- kettjei az 1873-as bécsi világkiállításon, ahol a „nemzetközifalu székely házában” a látogatót mindennapi környezetében borvízzel kínáló székely gazdapárral találkozhatott. íme a ma oly sokat hangoztatott modern, „élő múzeum” első megvalósulásai! Xantus Jánosról sem fölösleges megemlíteni, hogy - mielőtt 1866-ban megalapítja a budapesti Állatkertet, eredetileg a hazai állatvilág bemutatására - 1864-ben Marosvásárhelyen tekinthette meg az első magyar néprajzi kiállítást, majd 1875-ben ott volt Imecsfalván azon tudósok között, akik elsőként hitelesítik múzeumként a Cserey-kúriában születő Székely Nemzeti Múzeumot. A „nemzeti múlt hagyományaim és a még élő népi alkotásoknak tanulságaira alapozott úton” haladó Kós művészetére Hazelius és Dahl mellett roppant nagy hatással van az Arts and Crafts mozgalom, mely mellett 1910-ben Marosvásárhelyen tesz hitet. Itt ismerkedik meg zseniális kortársával, Toroczkai Wigand Edével és kezdődik együttműködésük. Toroczkai álmodja meg az első magyar skanzentervet, benne a Székely Nemzeti Múzeum első hajlékával, az imecsfalvi kúriával. 1911-ben mindketten kiszállnak Dálnokra a múzeum skanzenjéhez betelepítendő házat-kaput nézni. Kós 1913-ban saját lovasfogatán viszi erdélyi körútra Sztánáról az Állatkertet is tervező barátját, Zrumeczky Dezsőt, ekkor nézik ki a sepsiszentgyörgyi múzeum zetelaki székelykapuját, amelynek piros-kék virágos festése megegyezett az 1873-as bécsi világkiállítás székely házáéval. Kós Károlynak népe iránti elkötelezettsége és következetessége jelenik meg a kereken megfogalmazott kiállításban, benne mint ékkövek a főművek: az Állatkert, Sztána, a székelyek múzeuma. Nagy öröm számunkra, hogy a szép kiállítást egy ilyen friss szemléletű könyv is kíséri, amely összegezni kívánja Kós Károly kezdeti és egyben legizgalmasabb, legtermékenyebb alkotói időszakát. Vargha Mihály a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója 50 A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, skanzen Alapfy Lászó felvételei 7
