Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje, 1907–1912 - Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története
Március 20-án a kertet elzárták a látogatók elől. A székesfővárosi mérnöki hivatal március 24-én terjesztette fel a tanácsnak az első hét épületre vonatkozó 56 darab tervrajzot, és megkérte ezekre az építési engedélyt. Egy hét múlva, 31-én már megkapták az építési engedélyt a vastagbőrűek házára, a madárházra, a majomházra, a zsiráfházra, a szarvasházra, a rágcsálók házára és a kenguruházra. Újabb egy hét után a tanács versenytárgyalásokat írt ki a különböző szakmák mesterei között. A vállalkozókkal a bizottság szerződéseket kötött, amelyeknek mellékleteiben kötlevelet is aláírtak a vállalkozók. Ezekben adott időre vállalták a munka teljesítését, három évre való jótállással együtt. Eleget kellett tenniük a szerződés mellékleteit képező általános, különleges feltételeknek, ahogy a költségvetési kivonatokban lejegyzetteknek is. Ezután a munkát haladéktalanul el kellett kezdeniük, és a határidőre pontosan kellett figyelniük, mert ha nem sikerült azt tartaniuk, újabb határidőt tűztek volna ki, és ekkor már a mesternek minden nap késés után 1% kötbért kellett volna visszafizetnie. A június 23-i közgyűlésen döntöttek arról, hogy az állatkertben külön akvárium, pálmaház és virágház is létesíttessék. De az újabb épületek újabb összegeket igényeltek, ezért további 1 728 000 koronát adtak az építkezések lebonyolítására, mivel kellett az „intézmény rendezésének, kiépítésének, parkozásának és felszerelésének teljes befejezésére, a szükségelt új állatok beszerzésére, úgyszintén az akvárium és a pálmaház, illetőleg virágház építésére, berendezésére és felszerelésére’.’ 1909-ben Végh Gyula mérnök elképzelései alapján, Benke Gyula szobrászművész közreműködésével kezdetét vette a kis- és nagy sziklacsoport elkészítésének három éves munkája. A sziklák6 mintáinak készítéséhez a Földtani Intézettől kértek szakszerű útbaigazítást. Ezek felhasználásával, június 12-én Pohl György mérnök és építési vállalkozóval kötöttek szerződést a két sziklacsoport felépítésére. Mivel a vezetőség az állatkertben épülő sziklacsoportok „ természetim kiképzése érdekében valódi kőtömbök és vándor- kövek" elhelyezését igényelte, ezért Pohl György a szobrásszal együtt a budai hegyekben kiválasztotta a megfelelő köveket. A sziklákat augusztusban és szeptemberben szállították későbbi helyükre. A kisszikla 22 méter magas, a nagyobb 35 méterre emelkedik, felületén a látogatók számára sétautakat alakítottak ki a szép kilátást nyújtó csúcsokig. A sziklahegyek voltak a legbonyolultabb szerkezetű, és így a legdrágább épületek, a kezdetben megajánlott összeget az építkezés során két alkalommal meg kellett toldani. A vasbeton szerkezetű sziklák üregesek, belsejükben barlangokat alakítottak ki. A sziklákon állatférőhelyeket hoztak létre, a sziklafelületeket művészien kivitelezték, egyes részeit jeget utánozva festették le. fül A nagyszikla építés közben, 1911 körül FÁNK fotógyűjtemény Hl Kecskék a nagyszikla oldalában FÁNK fotógyűjtemény 6 A sziklacsoportok ötlete is Hamburgból származott. Kari Hagenbeck, és az általa felfedezett Urs Eggenschwiler szobrász készített ilyet először 1907-ben. Ezután a sziklákat minden jelentős állatkert átvette. Oroszlánok a sziklákon, é.n. FÁNK fotógyűjtemény A nagyszikla építés közben, 1911 körül FÁNK fotógyűjtemény
