Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Környezet és hatások - Pályakezdés
■ A hetvenéves Schulek Frigyes Dudits Andor rajza Művészet, 1911.10. sz. IS A Halászbástya Klösz György felvétele BFL Fotótár PÁLYAKEZDÉS Schulek Frigyes és Kós Károly Schulek Frigyes (1841-1919) középkori építészeti ismereteket oktatott Kósék évfolyamának. Kós igen megkedvelte őt és negyedéven mesterének választotta. Schulektől szakmailag és emberileg is életre szóló útravalót kapott. Az idős mester által tervezett neoromán Halászbástya már állt (1902), és már készültek a jánoshegyi kilátó Klunzinger Pál által elkezdett és Schulek által átdolgozott tervei. „Bizony mondom, Schulek Frigyes nemcsak valóban nagy művész, de nekem nagyon-nagyon jó tanárom volt. Máig is hálásan emlékszem arra a másfél-két órára, melyet professzorom szobájában töltöttem el, akkor azt az okulást kaptam meg építész-útravalóul, amit semmiféle más formában vagy módon nem szerezhettem volna meg” K0S 1991: 4& „Érdeklődésemre kiderült, hogy kollégáim mind elhelyezkedtek már, a pestiek tervező irodákban, vagy építési vállalatoknál, vagy hivatalokban is, ahol az ő helyük jórészt már eleve biztosítva volt. [...] meghallottam, hogy az én Hochholzer Ödön kollégámat közös mesterünk: Schulek Frigyes helyezte el a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségénél, összeszedtem minden bátorságomat és kicsit szégyenkezve bekopogtattam volt professzorom Esterházy utcai tanári szobájába...- Kereken megmondom: kollégáját elhelyeztem abban a hivatalban, de magát nem segítem be se oda, se más hasonlóba... Nem segítem abban, hogy beamter legyen. A maga kötelessége, hogy kiverekedje a maga független tervező-építészi helyét... Próbálkozzék még és ne féljen. S ha két héten belül nem kapna megfelelő munkát, keressen fel megint. A viszontlátásra. Aztán egy hétigvalóban próbálkoztam, kilincseltem, érdeklődtem: semmi. Már-már arra gondoltam, hogy elsütöm utolsó tartalékomat: Lippich Elekhez fordulok protekcióért. De erre már nem került sor, mert a műegyetemi porta útján kaptam Pogány Móric építész üzenetét: hallja, hogy munkát keresek, nála éppen volna!’KOS,991:69~72Pogány Móric irodájában, 1907 őszE-1908 tavasza „De legjobban meg voltam elégedve Pogány Móriccal. Mert az előttünk való építész korosztályból - Lajta Béla mellett - őt tartottam a legtehetségesebbnek, aki hívatva van a magyar stílustörekvések helyes megvalósítását megtalálni vagy legalábbis megközelíteni a helyes úton. Füttern, hogy benne azt az építészt találtam meg akitől a lehető legtöbbet és legjobbat tanulhatom meg!’KOS I991:72~74B Maróti Géza, aki az egyetemen mintázást tanított Kosnak Helbing Ferenc rajza magántulajdonban H Az Állatkert főbejáratának meg nem valósult terve, Maróti Géza, 1910. szeptember XV.17.d.328 KT szór 1/24-3 Maróti Géza irodájában, 1908. március-augusztus „...Maróti Géza szobrásztól azt az ajánlatot kaptam, vállalnék nála egész napi munkát, havi 250 korona díjazásért.- Én habozás nélkül elfogadnám Rintli (Maróti neve eredetileg Rintl volt) ajánlatát -mondotta mesterem minden gondolkodás nélkül -, mert én sajnos, most ilyen ajánlatot nem tehetek, egyelőre úgyis csak reáfizetek az irodámra... Maróti Géza szobrász volt. Alapjában és elsősorban igen felkapott, jól kereső épületdíszítő (iparművész) szobrász. Akkoriban a mintázás tanára a műegyetemen (engem is tanított volt) és egyúttal az Iparművészeti iskolában is. De ezenkívül építészkedett is, és ezen a munkaterületen is - bizonyos korlátok között - feltűnően nagy sikerei voltak!’KOS I991:82~83, 50
