Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Környezet és hatások - Az egyetemi csoportosulás, a fiatalok
A Fiatalok elnevezés a műegyetemi hallgatók laza csoportosulását jelentette. Az egyetemi tervezői műtermek műhely-jellege fontos szerepet játszott gondolkodásmódjuk kialakításában. A távoli és titokzatos Erdély határán elhelyezkedő Kalotaszeg és a sírokkal teleszórt füves dombon álló körösfői templom közmegegyezés révén egyfajta képzeletbeli-valós központtá és zarándokhellyé vált azok számára, akik a budapesti kávéházi asztaloknál vitatkoztak a modern magyar nemzeti művészetről és építészetről. Az új magyaros művészetet befolyásos közalkalmazottak, felsőbb körök patronálása, támogatása bátorította, köztük Bartóky József miniszteri tanácsos, de főleg Lippich Elek, a Kultuszminisztérium tanácsosa. Lippich - a Minisztérium által támogatott - Magyar Iparművészet című lap 1908/3. számában megjelent A művészet és a stílus című cikkét a fiatal, még ismeretlen építészek, elsősorban Kós felmérési rajzaival és terveivel illusztrálta, valamint hosszú részletet közölt Kós Erdély ország népének építése című írásából. A fiatalokat meleg pártoló szavakkal mutatta be az olvasóknak: „...a legfiatalabb építész gárdához tartoznak, akik csak az imént hagyták el vagy még csak legközelebb fogják elhagyni a budapesti műgyetemet. Efiatalok csoportja nem ötletszerüleg került így össze, hanem mert munkáik olyan ígéreteket tartalmaznak, melyek közös törekvésekre engednek következtetni. Művészi egyéniségük most van fejlődőben. De a kiindulásnál máris rendkívül érdekes és értékes jeleket adnak. Közös jellemvonásuk, hogy az iskolán kívül egy másik iskolát jártak, a népművészetét, amelyből azonban nem ethnograf lkát merítettek, hanem bizonyos nagyjelentőségű elveket. Mindannyian járták az országot s mindannyian vissza-vissza tértek a kalotaszegi Körösfőre. Rajzolgattak házakat, szobákat, kapukat, fejfákat és hímzéseket, de legtöbbször mégis a körösfői templom tornyát. Bele is vésődött lelkűkbe annak érzékeny vonala a négy fiatornyával együtt, hogy azóta úgy tekintenek rá, mint a japán művészek az ő szent Fuzsíjáma hegyükre”Ml 1908■1 “■ 97~mGyörgyi Dénes portréja Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes, 1974 Bácskeresztúr, elemi népiskola, 1911-1912, Györgyi Dénes rajza Magyar Építőművészet, 1912.1. sz. 47 Kettős műterem, egyetemi pályaterv 1907, Györgyi Dénes és Mende Valér rajza Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes, 1974
