Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)

Környezet és hatások - Egyetemi évek, 1904–1907

EGYETEMI EVEK, 1904-1907

Kós évfolyamtársai az építész szakon (1904/1905-1906/1907)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára, A M. Kir. József-Műegyetem oklevéljegyzéke alapján, zárójelben a születési hely

Akikkel három évet végig járt

(1904/1905-1906/1907):

if). Hornyik József (Kecskemét), r.k.

Cséti István (Selmecbánya), r.k.

Csorna Dezső (Győr-Sopron megye), r.k.

Freund Dezső (Budapest), izr.

Györgyi Dénes (Budapest), r.k.

Hochholtzer Ödön (Budapest), ev.

Klenovits Pál (Budapest), r.k.

Machlup Károly (Budapest), izr.

Marschalkó Béla (Gömör megye), ev.

Mártz Mátyás (Pécs), r.k.

Putnik Szvetiszláv (Fehértemplom), g.kel. ifj. Prokisch János (Budapest), r.k.

Révész Tibor (Budapest), izr.

Róth Zsigmond (Trencsén), izr. ifj. Schlichter Lajos (Győr), r.k.

Schmitterer Jenő (Budapest), r.k.

Szömörkényi Rezső (Temesvár), r.k.

Zrumeczky Dezső (Pest megye, Pusztainárcs), r.k. Weller Gusztáv (Zágráb), r.k.

Akikkel járhatott néhány évet:

Lénárd István (Szabadka), r.k.

Neubauer Aurél (Temesvár), izr,

Sarlót János (Arad), izr.

Tóbiás László (Szeged), r.k.

Wieszner Emil (Budapest), r.k.

Benedek Dezső (Bécs), unit.

Molnár Sándor (Békés megye), ref.

Tauszig Béla (Budapest), izr.

M Walter Crane 1900-ban látogatott el Budapestre és Kolozsvárra. Mindkét helyen kiállítása nyílt.

Walter Crane (1845-1915), művész, iparművész Gordon Craig (1872-1966), grafikus, díszlettervező John Ruskin (1819-1900), művészeti író, festő William Moris (1834-1896), művész, iparművész

„Nem tudtam azonban megbarátkozni ezzel a száraz műszaki tudománnyal, tehát két esztendő múlva - szüleim nem kis bosszúságára, s bár én is elvesztegettem így egy esztendőmet - átiratkoztam az építészeti szakosztályra. Nehéz kezem volt, nagy igyekezettel mégis jó rajzos lettem. Az elméleti tárgyakkal is nehezen birkóztam meg de a tervezésben hamarosan elismerték elsőségemet tanáraim és évtársaim is. Harmad és negyedéves koromban minden főiskolai pályázaton díjat nyertem, és szünidei ösztöndíjakat kaptam’.’ „Harminc kollégánkból ötön voltunk vidékiek (ebből egyik versed szerb, a másik zágrábi horvát), a többi mind budapesti, s ezek harmadrésze zsidó, kétharmada magyarosodó budai sváb, illetve német származású pesti magyar, egyetlen kivétellel, Zrumeczky Dezsővel, aki magyar származású pesti magyar volt’.’K0S 1991:41 „A másodév végi ún. első szigorlat volt akkoriban az a rosta, mely a jó magot kiválasztotta, és a léháját szélnek eresztette. Ezarosta a mi évfolyamunk harmadrészét rostálta ki.” KOSmh4SKós az évfolyamtársaival, 1906

magántulajdonban

Indulás a népi építészet felé

1906-ban, harmadévben a Wellisch hallgatói pályázaton II. díjat nyert kútház tervével. Ennek a pálya- díjából nyáron bejárta Torockót, Aranyosszéket, a Kis-Küküllő völgyét. Ezután augusztusban elkészítette a Kis vidéki ház terv, kísérlet székely népies irányban című tervét. A gúlaformájú sátortető egyszerű téglalap alakú alaprajzot zár le. Az épületet a terméskő, a rönkszerkezet és a zsindelytetőzet együttese alkotja. Az alaprajz egy központi ebédlő köré rendezett helyiségek sorából áll. A kandalló, amely az ebédlő és a korabeli angol építészetben népszerű „HaU”-hoz hasonló szerepet betöltő előszoba közös része, ugyancsak fontos jellegzetessége volt az építész e tervének és számos későbbinek is. Ez a terv Kós építészeti munkásságának egy alapműve, amely mind tartalmában (stílusában), mind megfogalmazásában (sajátos grafikai megoldás) kijelölte az általa évtizedeken keresztül követett utat. Az értékes terv 2008 körül került a Magyar Építészeti Múzeumba.

Találkozás az Arts and Crafts angliai újító mozgalommal

„Ott másoltam [Iparművészeti Múzeumban sic!] akkor Walter Crane mesekönyv-illusztrációit, Gordon Craig grafikáit, rátaláltam a korai fametszőkre és igen szerettem őket. [...] Könyveken és folyóiratokon keresztül kezdtem megismerni az akkori korszak művészeti, illetve építészeti áramlatait, törekvéseit, alkotásait, [...] és megismerkedtem akkor Ruskinnal és Morisszal s az akkori lakóházépítőkkel és a tipikusan angol családi lakásépítészettel!'1(051991:42-44

Kós terveinek domináns eleme kezdetektől a hatalmas, meredek sátortető. A Kettős műteremmel kezdődően emellett megjelenik a szinte egybedolgozott monumentális torony és oromfal együttese. A kör alakú nagy torony alkalmazása azt mutatja, hogy az építész ismerte a Saarinen és kortársai által tervezett villákat. A későbiekben szétválasztja ezt a szoros együttest és tiszta szerkezetként, önálló építőelemként helyezi el egymás mellett a tornyot, tetőt.

44