Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, Erdély építészetének szimbiózisa
A ktxvJfiii trmplom nrvvn-tribgÀryp EH Kós Károly rajza a körösfői templom cinterem bejáratáról Kós Károly: Erdélyország népének építése, 1907 EH Jellemző a két épületrész között elhelyezett torony, a jobb oldalon előreugró épülettömeg és a kis előudvaros megoldás SZNM fotótár, korabeli képeslap ■ Az 1773-ból származó dálnoki kapu SZNM fotótár A KÜLSŐ ÉS A BELSŐ UDVAR Az épület a hozzá tartozó kiegészítőkkel (múzeumőri lakóházak, szabadtéri múzeum) hatalmas saroktelken áll. A város felőli út a „kápolna” felőli oldalsó kerítésnek fut. A kőlábazatos faléckerítést cseréptetős, vakolt pillérek tagolják. A torony főtengelyében elhelyezett utcai gyalogos kapun át lehet a külső udvarra bejutni, két oldalt egy-egy székelykapu szolgálta a kocsiforgalmat. A jobb oldalon álló zetelaki festett kaput (1875) Kós és Zrumeczky fedezte fel 1913 őszén, amikor Sztánáról indulva saját fogaton szekerezték körbe Erdélyt. Kós az épület (torony) bejárata előtt kis belső udvart alakított ki. A külső udvarról egy kisebb toronysisakkal ellátott zömök kiskapun át érkezünk erre a bejárati udvarra, amely az erdélyi cintermekre és szakállszárítójukra emlékeztet. Az udvarba lépve elénk tárul a múzeum félkpríves, vaskos, román stílusú kapubejáratát magába foglaló zömök torony. Az udvar és a bejárat térkapcsolata az erdélyi erődtemplomok lényeges gondolatát örökíti át, a látvány az erdélyi szász erődvárosok léptékét és részleteit (pl. segesvári óratorony), vagy akár a falusi, magyar és román lakóházak és fatemplomok egyszerű magastetőit idézi. Az eredeti vázlattervekhez képest a tornyot két oldalról keretező oldalszárnyak helyet cseréltek, így az utca felé kinyúló szárny a torony város felőli, jobb oldalára került. Ennek az okát nem ismerjük, de a belső udvar e változtatás miatt jóval naposabb lett, mint az eredeti terv szerint lehetett volna, amely inkább a város felől érkezők elé táruló látványt helyezte előtérbe. A cinterem (belső udvar) bejárata Haris László felvétele 164
