Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - A város, Sepsiszentgyörgy
B A főtér északkeleti sarka az 1908-ban létesített villanyhálózattal és közvilágítással egy 1913-ban postázott képeslapon SZNM A VÁROS, SEPSISZENTGYÖRGY „Hogy középületek, emberbaráti intézetek alapittassanak, az nagyon rendén van, s ha főként az állam teszi, nagyon helyes, és kötelessége is, mert azért fizeti az ország népe a terhes adót, hogy az vagy legalább annak egy része az ország és a nép szükségleteinekfedezésére fordittassék, úgy az ellen sincsen kifogásunk, hogy az ily középületek czélszerüen s ha mód van hozzá, nagyszerűen is épüljenek.” - írta 1868-ban Orbán Balázs, a legnagyobb székely híres-neves munkájában, a Székelyföld leírásában. Fontosnak tartotta, hogy az állam a köz javát szolgáló intézményeket építsen. A háromszéki megyeszékhely fejlődése az 1910-es években szemmel láthatóan lendületet kapott. Új utcákat nyitottak, újabb és újabb középületek nyíltak: iskolaépületek, közkórházak, gyárak. Az egyre szaporodó középületek mellett megjelenő reprezentatív magánépületek a városi polgárság gazdagságát bizonyították. A kultúrának is áldoztak. Új épületek születtek a múlt emlékeit őrző műtárgyak és írásos emlékek számára is. A város kötelezte magát a Székely Nemzeti Múzeum rendszeres támogatására, s nem kisebb híresség került be a múzeumi vezetésbe, mint a jeles festő, Gyárfás Jenő. Az egyre gazdagodó város visszaszerezte végre a négy évtizede elveszített saját törvényszékét is. így a jogszolgáltatás terén is nagyobb hatalma lett a város vezetésének. A lakosság örömére az új főtérről a város szélére, a vasútállomás mellé költözött a méntelep. S hogy a hívőknek is áldozzanak, a szemerjai templom is új harangtornyot kapott. H A régi Sepsiszentgyörgy a vártemplommal a Bazár tornyából; baloldalt az 1905-ben épült állami iskola, 1910 SZNM Ml 1911. áprilisi helyszínelés a múzeum telkén (ifj. Gödri Ferenc, Kós Károly, Csutak Vilmos, Malmos Andor, Dr. László Ferenc) SZNM A MÚZEUMÉPÍTŐ NAGY HÁRMAS Ifj. Gödri Ferenc (1862-1913) 18 évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere. Iparfejlesztés, közművesítés, iskola, múzeum és állandó színpad építése fűtődik nevéhez. Elkészítette a város címerét, mintegy tízezer oklevelet gyűjtött össze. Dr. László Ferenc (1873-1925) múzeumőr, diákkorában kitűnő matematikusként II. Bolyainak becézték. A kolozsvári botanika tanszék oktatójaként jött haza városába. Országos hírű néprajzos és nemzetközi hírű régész vált belőle, Kós Károlyt is tanította. Csutak Vilmos (1878-1936) történész múzeumőr, a múzeum és a helyi Székely Mikó Kollégium későbbi igazgatója, a két világháború között az erdélyi kisebbségi magyarság egyik legjelentősebb oktatás-, tudomány-, művelődés- és egyházpolitikai vezetője volt. 152