Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Marosvásárhelyi és Kolozsvári munkák
H A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara meg nem valósult terve formailag erősen emlékeztet a Városmajor utcai elemi iskola és óvoda megoldására Magyar Építőművészet, 1910.12. sz. H Marosvásárhely, Maros-Torda Vármegyeháza a városközpont felől, Kós-Wigand II. díjas pályázati terve, 1910 Magyar Építőművészet, 1910.3. sz. ■ Maros-Torda Vármegyeháza a tér felől, Kós-Wigand II. díjas pályázati terve, 1910 Magyar Építőművészet, 1910.3. sz. MAROSVÁSÁRHELYI ÉS KOLOZSVÁRI MUNKÁK Kós És Toroczkai Wigand Ede tevékenysége 1909-1910-BEN Marosvásárhely hatalmas fejlődésen ment keresztül Bernády György polgármestersége idején (1902- 1912). Bernády újjászervezte a közigazgatást, intézményhálózatot épített ki; gyárakat, iskolákat létesített, a Kultúrpalotával és a városházával modern városközpontot alakított ki, jelentős infrastrukturális beruházásokat (víz, villany) és folyószabályozást hajtott végre. A lakosság száma 20 000 főről mintegy 30 000-re növekedett. Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) építész és iparművész 1907-ben, 38 éves korában telepedett le a városban és itt élt 1914-ig. Kós itt ismerkedett meg vele 1909-ben. Ez év májusában Kós Károly Zrumeczky Dezsővel és Lippich Elek minisztériumi tanácsossal együtt a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagja lett. Kós Károly a következő év telén tartotta meg székfoglalóját a művészeti forradalmakról és a nemzeti stílustörekvésekről. A közönség inkább magáénak érezte nemrég megjelent Atila királról ének című balladáját, Toroczkai azonban az előadást értékelte. „Akkor még ott a városházi teremben többek közt Wigand Ede is, feleségestől, megköszönte nekem - nem a verset, hanem - a székfoglalói előadásomat, és egyúttal meghívtak egyszer s mindenkorra, hogy - tekintettel a vásárhelyi gyalázatos szállodai viszonyokra - ha Vásárhelyre jövök, mindenkor náluk szálljak meg és most is, azonnal, költözzem át hozzájuk. így kezdődött szorosabb barátságunk.”KOS 1991:110~in Kolozsvár, Kereskedelmi és Iparkamara A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara tervezésére még 1909 februárjában írtak ki pályázatot. Nem tudjuk, részt vett-e azon, a pályadíjas művek között biztosan nem szerepel, Huber József szecessziós épülete került kivitelre 1910-ben. A Magyar Építőművészet azonban az év decemberében közölt egy Kós által tervezett homlokzati tervet. Szintén 1909 első felében írtak ki pályázatot a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara székházának tervezésére is, melyen Toroczkai Radó Sándorral közösen készült terve III. díjat nyert, tervük 1910-1911-ben megvalósult. Marosvásárhely, Maros-Torda vármegyeháza (I<ós-Toroczkai, meg nem valósult terv) 1909 nyarán pályázatot írtak ki Maros-Torda vármegyeházának megtervezésére. Toroczkai közös tervezésre hívta Kost. „És ma ráadásul kaptam ajánlott levelet Vigandtól, amiben kér, hogy pályázzam vele együtt a Vásárhelyi vármegyeházára. [...] A leginkább az egészben csak annak örvendek, hogy Vigand engem keresett fel, engem kíván társul, pedig Vigand nagy művész.” KósKárolyleve,e,ddhoz' I909’umm2L A közösen tervezett épület előképe egy erdélyi palotatípus volt, négy sarkán romantikus tornyocskák- kal, és erkélyekkel díszített központi udvarral. A terv II. helyezést ért el, nem valósult meg. A bírálóbizottság szerint „Artisztikus szempontból kiváló munka. A homlokzathoz mellékelt perspektivikus képek kiváló művészi érzéket tanúsítanak. Azonban alaprajzi elrendezése elhibázott. Legnagyobb hibája a nagyterem felőli szűkös bejárata és másodrangú lépcsője.” MÉ1910 3 sz-J& a A zsűriben az építésszakmát egyedül a MÉSZ által delegált Bálint Zoltán képviselte. A díjazásról még ősszel közösen írt lapon számoltak be Lippichnek, majd arról is tájékoztatták, hogy mindketten a fővárostól távol, Sztánán szeretnének letelepedni. Kós még nyáron eldöntötte, hogy földet vesz Sztánán. Toroczkai végül mégsem vett itt telket és nem építette meg „hurubáját” sőt, 1914-ben visszatelepült Budapestre. Marosvásárhely, közüzemek két lakóháza „Azon az őszön [1909] történt, hogy a nehány nap óta Budapesten tartózkodó Bernády György, Marosvásárhely mindenható főispán polgármestere találkozóra hívott meg Pannónia szállóbeli szállására. [...] Azért hívott - mondotta -, hogy személyesen is megösmerjen, és közvetlenül tőlem kérdezze meg volna-é kedvem és időm elvállalni a marosvásárhelyi városi gázgyár munkásai és tisztviselői számára a jövő esztendőben felépítendő egy-egy emeletes lakóházának egyelőre vázlattervei és műszaki leírása sürgős elkészítését. Elcsudálkoztam ezen a nem vártfelszólításon:- Szűkebb körű pályázat volna ez?- Nem - mondotta a polgármester -, kizárólag önhöz intézett személyes kérésem’.’KOS I991:10& A Kós által készített tervek 1910 és 1913 között valósultak meg. A tornyos lakóépület utcai homlokzatát a két hatalmas nyeregető és a jobboldali szárnyhoz szervesen kapcsolódó torony uralja. A baloldali, parasztházra emlékeztető szárny fedett átjáróval kapcsolódik a jobboldali tornyos részhez, sík homlokzatát a Kós által kedvelt kissé előreugró faerkély töri meg. Hasonló tömegképzés jelenik meg több más épületénél. 136
