Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Dr. Kenyeres István: Egy kiállítás története
EGY KIÁLLÍTÁS TÖRTÉNETE Kell-e levéltárakban kiállítást rendezni? Kós Károly hívó szó. Hívó szó minden magyarnak: anyaországinak és budapestinek, határon túlinak és erdélyinek, kolozsvárinak, kalotaszeginek, székelyföldinek, sepsiszentgyörgyinek és még sorolhatnánk a magyarság évezredes lakhelyein élőket, akik számára Kós Károly neve egyszerre jelenti a magyarsághoz, az anyagföldhöz, Erdélyhez való ragaszkodást, a maradandó, népi építészetből táplálkozó, de mégis európai építészetet. Magának vallja több tudományág művelője: az építész, a művészettörténész, az irodalomtudós, a történész, a néprajztudós, a magyarságkutató. A kosi életmű összetettségével, szerteágazó mivoltával magyarázhatjuk, hogy mindeddig nem készült a teljes oeuvre-t bemutatni szándékozó kiállítás. Jelen kiállításunk is csak az életmű egy részének és annak is egy meghatározó szakaszára koncentrál: a fiatal Kós Károlyra, az ifjú pályakezdő építészre, aki ebben a rövid 1907 és 1914 közötti időszakban alkotja meg máig legfontosabb, legemblematikusabb műveit: a nemzet fővárosában a Fővárosi Állatkert Erdélyt idéző világát, az óbudai parókia épületét, a városmajori iskolát, valamint a Főváros környékén a zebegényi templomot, a kispesti Wekerle-telep központját, Erdélyben a brétfűi családi házat, a kolozsvári „kakasos templomot,” a sztánai Varjúvárat, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot - hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezt követően azonban közbeszólt a nagybetűs Történelem: az I. világháború, a nemzeti sorstragédia: Trianon és Kós életútja egy tudatosan vállalt, a fényes építészeti karriert kisebbségi létre szándékosan váltó fordulatot vett. Mégis, a kiállítás e szűkített tematikája ellenére valahogy a életmű lényegére tapint: a nagyformátumú építész alakját vázolja fel, aki angolszász és skandináv példák alapján fordul az erdélyi, kalotaszegi, székely, szász népi építészet világa felé és megtalálja azt, amit egész életében keresett: Erdélyt és a kalotaszegi népi életet. A kiállítás az építészeti életmű bemutatásán keresztül ennek az életre szóló választásnak a történetét mutatja be. Ezért is hangsúlyos elem a világ, ami Kós Károlyt körülvette élete e korszakában: a főváros, Erdély, Kalotaszeg, Sztána, Sepsiszentgyörgy. A kiállítást Anthony Gall építész, egyetemi docens, a Kosi Károly-i életmű építészeti életmű legjobb ismerője javaslatára és kurátorságával valamint Fabó Beáta, a fővárosi levéltár főlevéltárosa társkurá- torságával hozta létre Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a Székely Nemzeti Múzeum (SzNM) 2012 novemberében. Ekkor volt a centenáriuma Kós két legmeghatározóbb építészeti alkotásának: a Fővárosi Állatkertnek és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak. Szinte emblematikus: a nemzet fővárosának városképileg és térhasználati szempontból máig meghatározó, kiemelkedő kulturális intézménye és a Székelyföld (egyik) fővárosának Nemzeti Múzeuma egyszerre ünnepelte közös örökségét. Az is emblematikus, hogy a kosi építészeti örökségből számszerűen a legtöbbet Budapest Főváros Levéltára és a Székely Nemzeti Múzeum tudhat magáénak. A kiállítás nemcsak összehozta a két intézményt, hanem nagyszerű együttműködés alakult ki. Ennek köszönhetően a BFL műhelyeiben sikerült restaurálni az SzNM-ben őrzött Kós Károly-féle terveket, így azok ma már teljes szépségükben láthatók Sepsiszentgyörgyön. A kiállítás a budapesti bemutató után 2013 áprilisában a Szent György napi ünnepségek keretében nyílt meg Sepsiszentgyörgyön. Ezt követően az SzNM szervezésében augusztusban a kézdivásárhelyi Incze László Céh-történeti Múzeumban, majd szeptemberben a bukaresti Balassi Intézetben, novemberben a Csíki Székely Múzeumban, 2014 februárjában Kós életének meghatározó helyén, Kolozsvárott került bemutatásra. Ezzel egy időben a BFL adományaként a kiállítás esz- szenciája Sztánán, a Kós Károly Teremben állandó kiállításként nyílt meg. A vándorkiállításnak mindenhol elementáris fogadtatása volt és hisszük, hogy az SzNM áldozatos munkájának eredményeként a tervezett további helyszíneken is siker lesz. Ennek a sikernek köszönhető, hogy a BFL kiadásában a kiállítási katalógus angol nyelvű és a magyar nyelvű második kiadását is kézbe veheti a Tisztelt Olvasó. Lelje meg örömét benne! Dr. Kenyeres István c. egyetemi docens, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója 11
