A budapesti rendőrfőkapitány elnöki reservált iratai 1883-1885 (Budapest, 1990)

Bevezető

igényelt. Nemcsak azért, mert számtalan esetben, ahány irat annyiféle formában adta meg ugyanazt a helységnevet, hanem mert a korabeli helységnévtárak sem adtak következetesen végleges formát a helyneveknek. Végül azt a módszert követtük, amely a helységnévtárakban még csak tendenciaként szerepelt, tehát a helységnevek összevonását pl.: SzentEndre helyett Szentendre, a ez alak elhagyását pl.: Szakolcza helyett Szakolca stb. Tehát végül is közelítettünk a ma használatos írásmódhoz. Nem ez volt azonban az egyetlen gond, amely a helységnevek írásánál jelentkezett. Az Osztrák—Magyar Monarchián belül sok hasonló vagy azonos nevű város és település létezett. Ezek általában más-más tartományban, Magyarországot tekintve más-más vármegyében helyezkedtek el, de az is előfordult, hogy ugyanazon közigazgatási egységen belül azonos nevű helységek szerepeltek. A baj ott kezdődött, hogy az iratokban nemcsak a helynevet írták gyakran téves formában, hanem vagy egyáltalán nem jelölték a közigazgatási egységet, tartományt, vármegyét ahova tartozott, ez volt a szerencsésebb eset, vagy megtévesztő elírás folytán más országrészt közöltek. Esetleg, erre is volt példa, olyan helyi megnevezést adtak meg, amelyet csak azon a vidéken ismertek és használtak. A biztonság kedvéért, azért hogy a helységnevek ne legyenek felcserélhetek vagy összetéveszthetők, minden helységnév után akár városról, akár egy kis lélekszámú, eldugott településről volt szó, minden esetben zárójelben közöltük a kutatómunka eredményét, az országrész, a tartomány, vagy a vármegye nevét, ahová a helység közigazgatásilag tartozott. Ez alól egyedül Pest, Pilis, Solt, Kiskun vármegyével tettünk kivételt, úgyhogy amelyik helynév mellől a zárójeles közigazgatási terület meghatározása hiányzik, az a helység Pest megyéhez tartozott. A vármegyéket egyébként csak a rövidebb, ma használatos formájukban jelöltük, tehát vármegye helyett megyét írtunk. Miután a múlt században még igencsak másként festett egy közigazgatási térkép mint najainkban, így nem tartottuk fölöslegesnek, hogy a nagyvárosok közigazgatási hovatartozását is jelöljük. Ez alól csak abban az esetben tettünk kivételt, ha felsorolásról volt szó, pl.: Lipcse, Drezda, Bécs, Budapest, Graz stb. Még két városnál mellőztük a közigazgatási terület megnevezését: Budapest és Bécs esetében. A személy- és helynevek írásmódja és pontos közlése érdekében az elnöki reservált iratokon kívül felhasználtuk a következő segédeszközöket: A Pallas nagylexikona. Bp, 1893— 1900. 1—18. köt. A Magyar Korona országainak helységnévtára. Bp. 1873—1902. A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára. Bp., 1907—1913. Lipszky, Joannes: Repertórium locorum objectorumque in XII tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatie et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae. Budae 1808. Schmall Lajos: Buda-Pest utcái és terei. Bp., 1906. Budapest Lexikon. Bp., 1973. Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., 1967, 1969, 1981. 1— 3 köt. Der grosse Brockhaus. Leipzig, 1928— 1935. 1—21. köt. Brockhaus Enzyklopädisches Lexikon. Mannheim — Wien Zürich, 1971-, 1—27. köt. Források: Magyar Törvénytár 1872—1874. 79—102. 1. Magyar Törvénytár 1879—1880. 96—99. 1 Magyar Törvénytár 1881. 101—115. 1. Magyar Törvénytár 1889—1891. 163—164. 1 Corpus Juris (Magyar Törvénytár) 1912. 680— 681. 1. Corpus Juris (Magyar Törvénytár) 1916. 182— 185. 1. Budapest Főváros Törvényhatóságának szervezete. Bp., 1873. Franklin Társulat A budapesti Fő- és Székvárosi M. kir. Rendőrség működése 1894. évben. Bp., 1895. Kiadja: a Főkapitányság Fővárosi Almanach, lexikon és útmutató. Szerkeszti és kiadja: Gúthi Imre. 1907— 1909. 2. kiad. A Magyar Királyi Állami Rendőrség szervezete és ügyvitele. Átdolgozta: Barcza Pál rendőrfelügyelő. Bp., 1928. Borsszem Jankó, Bp., 1883. A Szentkirályi Mór — Thaisz Elek ügyhöz: BFL IV. 1303 Pest város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1867. BFL IV. 1302 Pest város Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei 1868. Budapesti Közlöny 1867. 175., 177. szám.