Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

1948: tagja a pártvezetőségnek es a politikai bizottságnak, 1945-1950: miniszter, 19481956: az MDP KV tagja, 1950-1952: az Elnöki Tanács elnöke, 1952-1963: az Országgyűlés elnöke. RÓZSA FERENC (Bp., 1906. dec. 4.-Bp., 1942. jún. 13.) építészmérnök, kommunista. 1924-1931: Németországban tisztviselőként, majd kőművesként dolgozik, miközben a Műszaki Egyetem diákja. 1931-ben hazatér, itt bátyja, Rózsa Richárd vonja be a KMP munkájába. Jelentős a szerepe a KIMSZ és az Országos Ifjúsági Bizottság között létrejött egységmegállapodásban. 1942-ben előkészíti, majd szerkeszti az illegálisS7.abadNépet 1942. június l-jén letartóztatják és halálra kínozzák. RUDAS ERVIN (Bp., 1912. márc. 31.- keleti front, 1944?) vésnök, ékszerész, 1931-től tagja a KIMSZ-nek és az illegális kommunista pártnak. Többször lecsukják, többek közt 1933-ban a Csermanek-ügyben, 1935-ben 2 és fél év börtönbüntetésre ítélik. A szegedi csillag börtönben tölti büntetését, ahol az éhségsztrájk egyik szervezője. 1942-ben preventív intézkedésként ismét lecsukják, mint katonát büntetőszázaddal a Felvidékre viszik. Megszökik, de visszatér a századához. A háború alatt nyomtalanul eltűnik. RUDAS LÁSZLÓ (Sárvár 1885. febr. 21.- Bp., 1950. ápr. 29.) újságíró, kommunista politikus, a KMP alapító tagja, a Vörös Újság szerkesztője, szovjet emigráns, 1941 júniusában letartóztatják, Rákosi kérése szabadul. 1945-től KV-tag, a Központi Pártiskola igazgatója, a Közgazdasági Egyetem rektora, akadémikus. SÁGVÁRI ENDRE (Bp., 1913. nov. 4. - Bp., 1944. júl. 27. ) jogász, tisztviselő, kommunista. Előbb az MSZDP, az OIB, majd a KMP tagja. 1937ben nevéhez fűződik a Tompa utcai nyilas gyűlés elleni akció. 8 hónapra elítélik. Az OIB feloszlatása után illegálisan vezeti a mozgalmat. Több antifasiszta akcióban vesz részt. 1944-ben megpróbálják elfogni, az eközben kialakult fegyveres harcban kap halálos lövést. SALLAI IMRE (Erdőfüle, 1897. dec. 17. - Bp., 1932. júl. 29.) magántisztviselő, kommunista. 1917-ben a Gallilei Körben lép kapcsolatba a kommunista mozgalommal, a forradalmi szocialisták tagja, antimilitarista. 1918-ban bebörtönzik. 1918-ban a KMP egyik alapítója, ezért 1919-ben letartóztatják A Tanácsköztársaság után emigrációba kényszerül. Bécsben él és aktívan részt vesz a kommunista emigrációs szervezetek létrehozásában. 1924-1928-ban Moszkvában dolgozik, majd illegálisan tér haza. A párt megbízza a sajtóapparátus kiépítésével. 1929-ben visszatér a SZU-ba. 1932. július 15-én a párt több vezetőjével együtt letartóztatják, halálra ítélik és kivégzik. SÁNDOR PÁL (Szolnok, 1901. ápr. l.-Bp., 1972. febr. 21.) filozófus, kommunista. 1919-ben lép be a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a KIMSZ szolnoki vezetője, a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatják, Bécsbe emigrál. 1927-ben hazatér, az MSZMP-ben tevékenykedik, a 100%, később a Társadalmi Szemle szerkesztője. Többször letartóztatják, 1950-ben bebörtönzik, 1954-ben rehabilitálják. 19561957: az MSZMP budapesti V. kerületi bizottságának elnöke, az ELTE filozófia tanszékének vezetője. SÁNTHA KÁLMÁN (1903-1956) neurológus, egyetemi tanár. 1939-1951: a debreceni egyetem professzora, 1946-tól akadémikus. 1951-ben Balassagyarmatra helyezik. SCHIFFER PÁL (Hajdúszovát, 1911. febr. 11. -) tisztviselő, szociáldemokrata, majd kommunista. 1936-tól az MSZDP tagja. 1944-től a Magyar Front szervezője, elfogják, hűtlenség vádjával elítélik, a börtön evakuálása közben sikerül megszöknie. 1945-1950: nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1948-tól az MDP KV tagja. 1950-ben letartóztatják, 1956ban rehabilitálják. 1967-1971: oslói nagykövet, majd az IBUSZ vezérigazgatója. SCHÖNHERZ ZOLTÁN (Kassa, 1905. júl. 25. - Bp., 1942. okt. 9.) elektromérnök, kommunista. Az egyetem alatt belép a CSKP-be, később hivatásos pártmunkás, a kommunista Magyar Fiatalok Szövetségének vezetője. 1938-ban a bécsi döntés után Magyarországra kerül. 1939-1940: a SZU-ban él. 1940-ben Rózsa Ferenccel egy központi pártlap, a Dolgozók Lapja kiadását szervezik. A sorozatos letartóztatások miatt a SZU-ba menekül, de az év végén hazatér, tagja az 1941 elején létrehozott KB-nak és a titkárságnak. Szerepet vállal a Történelmi Emlékbizottság létrehozásában. 1942. július 6-án letartóztatják, majd szeptemberben hazaárulás vádjával halálra ítélik és kivégzik. SCHÖNSTEIN SÁNDOR (Sátoraljaújhely, 1898. aug. 5. - Bergen-Belsen, Németország, 1945. ápr.) orvos, kommunista. 1928-ban lép be a KMPbe, az MSZDP kereteiben dolgozik, megszervezi az első baloldali orvoscsoportot. 1932-ben kizárják az MSZDP-ből. A100%, a Társadalmi