Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

HORVÁTH (SCHILLER) MÁRTON (Bp., 1906. okt. 8.­Bp., 1987. jún. 7.) építészmérnök. 1931-ben belép a KMP-be. 1935-ben letartóztatják, és 5 év börtönre ítélik. 1941-1942: az illegális párt­nyomda egyik vezetője és a Szabad Nép mun­katársa. 1942-ben ismét letartóztatják és 12 évre elítélik. 1944-ben büntetés-megszakítás­sal szabadul, ez év őszén a fegyveres harc egyik szervezője, elfogják, de sikerül megszöknie. 1945-1951 : a Szabad Nép felelős szerkesztője, 1955-1956: a szerkesztőbizottság elnöke. 1957-1960 és 1963-1966 között a Petőfi Iro­dalmi Múzeum igazgatója, 1960-1963: a Hun­nia Filmstúdió vezetője. HORVÁTH ZOLTÁN (Bp., 190().okt. 25.-Bp., 1968. nov. 15.) újságíró, történész. 1916-ban belép az MSZDP-be. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, ahol részt vesz a Világosság csoport tevékenységében. A 20-as évek végén hazatér, lektorként és műfordítóként dolgozik. 1938-tól 1941-ig Franciaországban él. 1942-től a Népszava munkatársa. A háború után az SZDP vezetőségének tagja, a Népszava külpo­litikai rovatvezetője. 1947-től a Világosság fő­szerkesztője, a Népszava felelős szerkesztője. 1949-ben letartóztatják és életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélik. 1956-ban rehabilitálják, ismét a Népszava főszerkesztője. HRUSCSOV, NYIKITA SZERGEJEVICS (1894. ápr. 17. - 1971. szept. 11.) szovjet kommunista politi­kus, 1938-1949: az Ukrán KP első titkára, 1949-1953: az SZKP KB titkára, majd 1964. októberig első titkára, 1958-tól 1964-ig egyben miniszterelnök. IGAZ SÁNDOR (Nagybodófalva, 1911. aug. 26. ­1987. szept. 20.) szabósegéd, kommunista szak­szervezeti vezető, 1942-ben letartóztatják, 1945-1949: pártfunkcionárius, 1949-től a BM közigazgatási főosztályvezetője, majd a Köny­nyűipari Minisztérium munkatársa. ILIÁS FERENC (Fertőszentmiklós, 1918. júl. 11.­Bp., 1956. ápr. 18.) parasztpárti, majd kommu­nista tanító. 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt egyik megalapítója, majd a VB tagja. 1940­1944: a Szabad Sz.ó munkatársa. 1942-ben lép be a KMP-be. A német megszállás után illega­litásba vonul, letartóztatják, német koncentrá­ciós táborba hurcolják. A háború után az MKP falusi osztályának vezetője, majd az FM mun­katársa. ILLÉS BÉLA (Kassa, 1895. márc. 22. - Bp., 1974. jan. 5. ) író, újságíró, jogi doktorátust szerzett. 1916-1917: a Nyugat munkatársa. A Tanács­köztársaság alatt katonai politikai biztos Újpes­ten. Annak bukása után Bécsbe, Csehszlová­kiába, majd ismét Bécsbe emigrál, majd 1923­tól a SZU-ban él. A Vörös Hadsereg alezredese. 1944-től a Magyar Újság, majd az Új Szó szer­kesztője. 1950-1956: az Irodalmi Újság fő­szerkesztője, 1957-1959: az Elet és Irodalom munkatársa. ILLYÉS GYULA (Rácegrespuszta, 1902. nov. 2. ­Bp., 1983. ápr. 14.) költő, dráma- és regényíró, műfordító. Háromszoros Kossuth-díjas. Fiata­lon részt vesz a forradalmi mozgalmakban, a Tanácsköztársaság bukása után Franciaország­ba menekül. 1926-ban hazatér, 1928-ban meg­jelenik első verseskötete (Nehéz. föld). A 30-as évek elején a népi írók mozgalmának egyik elindítója. 1937-től 1940-ig a Nyugat, 1941­1944 között ennek utóda, a Magyar Csillag, 1947-1948-ban a Válasz, szerkesztője. 1945 után részt vesz a Nemzeti Parasztpárt munkájá­ban, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képvi­selő. JANIKOVSZKY BÉLA (Salgótarján, 1919. júl. 18. ­Bp., 1978.febr. 13.) orvos, ÁVH-ezredes 1953­ban letartóztatják és 2 év börtönbüntetésre íté­lik. 1957-ben felmentik. JOLSVAl VILMOS (1904-1987) vasesztergályos, 1952-ben letartóztatják, és a szociáldemokra­ták elleni perben elítélik. 1956-ban rehabilitál­ják és kiszabadul. 1957-től a SZOT Nemzetkö­zi Osztályán dolgozik. JOÓTIBOR (Kolozsvár, 1901. aug. 21.­Bp., 1945. márc. 1.) filozófus, író, könyvtáros. A szegedi Egyetemi Könyvtárban, majd az OSZK-ban könyvtáros. 1934-ben és 1939-ben Baumgart­ner-díjat kap. 1939-től egyetemi tanár. Buda­pest ostroma alatt kapott sérülésébe belehal. JUHÁSZ ANTAL (Adony, 1914. jún. 9. -?) csendőr. 1945. februártól augusztusig letartóztatásban tartják. 1950-ben ismét letartóztatják, és halálra ítélik, majd ezt a büntetést életfogytig tartó börtönbüntetésre enyhítik. 1956. október 28-án kiszabadítják, 1958-től folytatja büntetését, 1960-ban kegyelemben részesítik és kiszaba­dul. JUHÁSZ ISTVÁN (? - Bp., 1946. aug. 24.) csendőr, Juhász Antal bátyja. 1946. augusztus 24-én ki­végzik. JUHÁSZ NAGY SÁNDOR (1883-1946) egyetemi ta­nár, a Függetlenségi Párt tagja. 1918-ban a forradalom minisztere. 1944-ben az INGY elő­készítője, majd alelnöke. 1945-ben párton kí­vüli képviselő. JUSTUS PÁL (Pécs, 1905. ápr. 7. - Temesvár 1965. dec. 28.) tanár, szociáldemokrata politikus,

Next

/
Thumbnails
Contents