Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

HARASZTI MÁRIA, LOSONCZY GÉZÁNÉ (1925- ) orvos, a KMP tagja, 195 l-ben férje letartóztatása után kizárják a pártból, majd 1954-ben visszaveszik. HARASZTI SÁNDOR (Cinderibogád, 1897. nov. 18. - Bp., 1982. jan. 19.) vasúti tisztviselő, újságíró. 1919-től a Pécsi Szocialista Párt tagja, a Pécsi Munkás szerkesztője. 1921-ben Jugoszláviába emigrál, 1929-ben hazatér és belép a KMP-be. 1930-tól a Korunk, 1945 után a Szabadság szerkesztője, majd az Athaeneum Könyvkiadó igazgatója. 1951-ben letartóztatják, halálra ítélik, de az ítéletet nem hajtják végre. 3 évvel később rehabilitálják. 1954-1955 : a Béke és Szabadság főszerkesztője. 1955-ben kizárják a pártból, 1956-ban visszaveszik. 1956- ban Nagy Imre közeli munkatársa, a MUOSZ elnöke, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, november 2-4-ig a Népszabadság főszerkesztője. A forradalom leverése után a jugoszláv követségre menekül, ahonnan Romániába hurcolják, 1957-ben letartóztatják, 6 évi börtönbüntetésre ítélik. 1960-ban amnesztiával szabadul. HARASZTI SÁNDORNÉ ( 1890—?) gyógyszerész, 1945-ben lép be a KMP-be. 1951-ben, férje letartóztatása után, kizárják a pártból, majd 1954-ben visszaveszik. HARUSTYÁK JÓZSEF (Bp., 1894. szept. 17. - Bp., 1970. dec. 14.) gyógyszergyári munkás, 1921től az MSZDP tagja, 1934-től kőbányai titkára, 1945-1948: a fővárosi VB tagja, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, 1948— 1953: a SZOT elnöke. HÁY KÁROLY LÁSZLÓ (Abony, 1907. ápr. 27. - Bp., 1961. jan. 16.) festőművész, grafikus, kommunista. 193 l-ben belép a KMP-be. Alapító tagja a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. 1932 és 1943 között háromszor tartóztatják le. 1957— 1961 : a Képző- és Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete elnökségének és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége KV tagja. HÁY MIHÁLY (Fegyvernek 1895. dec. 20. - Bp., 1944. dec. 31.) újságíró, kommunista. 1918ban lép be a kommunista pártba. 1921-1928: Bécsben, majd Berlinben él, tagja az NKP-nak. 1929-ben illegális pártmunkára hazatér, a KMP titkárságának vezetője. Letartóztatják és 4 év fegyházbüntetésre ítélik. 1935-1943 között ismét börtönben, majd internálótáborban van. 1944. december 31-én a nyilasok elfogják és megölik. HAZAI JENŐ (Bp., 1921. jan. 29. - Bp., 1998) géplakatos, 1935-től a KIMSZ tagja, 1938-ban beválasztják az OIB-be. 1938-ban és 1940-ben letartóztatják, 2 évre ítélik, ekkor lép be a KMP-be. 1944-ben újra letartóztatják, 10 évre ítélik, Németországba deportálják, de sikerül megszöknie. A háború után a MADISZ központi titkára, 1949-1962: a Honvédelmi, illetve a Belügyminisztériumban dolgozik. 19621984: az Esztergomi Szerszámgépgyár igazgatója. HÁZI ÁRPÁD (Kornádi, 1908. szept. 20.-Bp., 1970. nov. 13.) szabó, 1930-ban lép be a KMP-be, 1932-1938: kétszer is letartóztatják. 1934-től az MSZDP kispesti szervezetének tagja, 1941 után vezetőségi tag. 1951-től belügy-, majd állami ellenőrzési miniszter, később a minisztertanács elnökhelyettese. 1949-1951, majd 1953-tól 1956. október 24-ig az Állami Ellenőrzési Központ elnöke, illetve az állami ellenőrzés minisztere. HEGEDŰS ANDRÁS (Szilsárkány, 1922. okt. 31. Bp., 1999. okt. 23.) közgazdász, szociológus. 1942-től a KMP tagja, 1944-ben 2 év börtönbüntetésre ítélik, de az év végén megszökik. 1948-1950: az MDP KV Mezőgazdasági Osztályának vezetője, 1951-1953: az állami gazdaságok ügyének minisztere, az MDV KV tagja. 1953-tól a miniszterelnök első helyettese, földművelésügyi miniszter, 1955-től 1956 októberéig miniszterelnök. 1957-től tudományos munkát végez, 1973-ban kizárják a pártból. HIDAS ANTAL (SZÁNTÓ GYULA) (Gödöllő, 1899. dec. 18. - Bp., 1980. jan. 22.) író, költő, kommunista. 1920-1923: Szlovákiában él, ahol kapcsolatba kerül a KMP-vel. 1923-ban hazatér. 1925-ben megjelenik első verseskötete a KMP kiadásában. Még ebben az évben a SZUba emigrál, ahonnan 1959-ben tér haza. HIDAS ISTVÁN ( 1918- ?) vasesztergályos, 1950-től az MDP budapesti bizottságának első titkára, 1951- től a KV és a PB tagja, a KV titkára, 1952- 1953: a Minisztertanács elnökhelyettese, 1953- tól nehézipari miniszter, 1954. októbertől 1956. október 27-ig ismét miniszterelnök-helyettes. HORVÁTH IMRE (Bp., 1901. nov. 19. - Bp., 1958. febr. 2.) mérnök, kommunista, 1921-ben tízévi fegyházra ítélik, a fogolycsere révén a SZU-ba kerül, 1933-ban hazatér, 1934-ben újra tíz évre ítélik. 1945 után külügyi területen dolgozik, 1956 júliusától október 3 l-ig külügyminiszter, Prágán keresztül Moszkvába távozik, november 4-től ismét külügyminiszter.