Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

FKgP tagja és a párt agrárpolitikai szárnyának vezetője, 1947-től a párt elnöke. 1945-től par­lamenti képviselő, tárca nélküli, majd állammi­niszter, 1948-tól földművelésügyi miniszter. 1949-1952: a minisztertanács elnöke, 1952­1967: az Elnöki Tanács elnöke. 1959-ben belép az MSZMP-be, a KB tagja. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának alelnöke. 1968. ja­nuártól az Országos Szövetkezeti Tanács el­nöke. DOBÓ (SCHIMMER) ISTVÁN ( 1908-1950) mázolóse­géd, 1932-től tagja az SZDP-nek, erzsébeti tit­kára. 1944-ben a kiskunhalasi MKP titkára. 1945-ben letartóztatják. 1946-1948: a KP So­mogy megyei titkára, 1947-től országgyűlési képviselő, 1949-től a Népjóléti Minisztérium munkatársa. DOBOS JÓZSEF (Kiskunfélegyháza, 1904. júl. 8. ­1983. szept. 23.) 1922-től tagja az Építők Szak­szervezetének. 1927-1944: SZDP-tag, majd a X. kerület vezetőségi tagja. Sztrájkokat szer­vez. 1930 szeptemberében tüntető felvonulá­son vesz részt. Tagja a kommunista pártnak. DOMOKOS JÓZSEF (Békéscsaba, 1890. okt. 25. ­Bp., 1978. jan. 25.) ügyvéd, ügyész, bíró. 1945­től legfőbb államügyész, 1946-tól emellett az Igazságügyi Minisztérium adminisztratív ál­lamtitkára. 1953. július 2-án felmentik tisztsé­géből. 1954 októberében reaktiválják, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke. DONATH FERENC (Járokszállás, 1913. szept. 5. ­Bp., 1986. júl. 15.) agrárközgazdász, kommu­nista politikus, 1936-tól a Március Front egyik vezetője. A Sz.abad Szó szerkesztője. 1945-től az Országos Földbirtokrendező Tanács elnök­helyettese, 1945-1948: a Földművelésügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára, az MKP KV falusi osztályának, majd a főtitkári iroda veze­tője, 1945-től az MKP majd az MDP KV tagja. 1951 -ben letartóztatják és 15 évi fegyházra íté­lik. 3 évvel késó'bb szabadul, az MTA Közgaz­daság-tudományi Intézetének igazgatóhelyet­tese. 1956. október 24-től az MDP KV titkára, november l-jétől az MSZMP Intéző Bizottsá­gának tagja, november 4-én a jugoszláv követ­ségre menekül, Romániába hurcolják. 1957­ben letartóztatják, 1958-ban a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjaként 12 évi börtönbünte­tésre ítélik. 2 évvel később amnesztiával szaba­dul. Késó'bb tudományos munkával foglalko­zik. 1989-ben rehabilitálják. DRAHOS LAJOS (Budafok, 1895. márc. 8. - Bp., 1983. jún. 22.) lakatos, szociáldemokrata, majd kommunista. 1926-1938: a Vasas Szakszerve­zet csepeli szervező bizottságának tagja, a De­mény Pál vezette frakció résztvevője. 1938-ban letartóztatják, 1944-ben a csepeli ellenállási moz­galmat irányító 13-as bizottság tagja. 1945­1950: a WM-gyár üzemi bizottságának elnöke. 1949- 1951: nemzetgyűlési, illetve országgyű­lési képviselő, majd az országgyűlés elnöke. 1951-1955: varsói nagykövet. DUCLOS, JACQUES (1896. okt.2. -1975. ápr. 25) francia kommunista politikus, 1926-tól az FKP KB tagja, parlamenti képviselő. 1931-től a Po­litikai Iroda tagja és a párt titkára. 1936-1938: a képviselőház alelnöke. 1940-ben távollétében 5 évi kényszermunkára ítélik. 1944-ben a pári­zsi felkelés egyik szervezője, 1945-1946: az alkotmányozó gyűlés alelnöke, 1946-1958: a kommunista parlamenti frakció vezetője, 1950- 1953: a KP főtitkára. DUDÁS JÓZSEF (Marosvásárhely, 1912. szept. 12.­Bp., 1957. jan. 19.) mérnök, kommunista, kis­gazda politikus, 1934-ben öt és fél évi börtönre ítélik Romániában, 1944-ben részt vesz az an­tifasiszta ellenállásban, 1944 szeptemberében a moszkvai fegyverszüneti delegáció tagja, 1946 decemberében internálják, 1951-ben kiadják Romániának, 1954-ben szabadul, a forradalom alatt az általa alapított Országos Nemzeti For­radalmi Bizottmány vezetője, 1957. január 14­én halálra ítélik, majd kivégzik. DULLES, ALAN (Watertown, 1893. ápr. 7. - Was­hington, 1969. jan. 30.) John Foster Dulles külügyminiszter testvére, hírszerző. 1942­1945: a Stratégiai Hírszerző Szolgálat európai vezetője, 1951-től a CIA igazgatója. ECKHARDT TIBOR (Makó, 1888. okt. 26 - New York, 1972. szept. 10.) földbirtokos, politikus. Makón tb. szolgabíró, 1913-tól a Belügymi­nisztérium vármegyei osztályán dolgozik, 1918­ban Torda-Aranyos vármegye főszolgabírója. 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormány, majd a miniszterelnökség sajtófőnöke. 1923­ban az Ébredő Magyarok Egyesületének alapí­tója, majd elnöke. A szélsőjobboldali Fajvédő Párt vezetője. 1928-ban a Revíziós Liga ügy­vezető alelnöke. 1930-ban belép a Független Kisgazdapártba, amelynek 1932-től az elnöke. 1941-ben a kormány megbízásából az USA-ba megy, megalapítja a Szabad Magyarország el­nevezésű mozgalmat. 1948-ban csatlakozik a Magyar Nemzeti Bizottmányhoz. EGRI GYULA (1923-1972) kommunista politikus, 1950-1954: megyei első titkár, 1954-1955 : bel­ügyminiszter-helyettes, 1955-től 1956. október 24-ig az MDP KV titkára, 1957 márciusában

Next

/
Thumbnails
Contents