Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
A cseh elvtársaknak ezekre a dolgokra nem fűlött a foguk. Farkas Mihály többször forszírozta Rákosi elvtárs felé, hogy a csehek nem mozognak ebben az ügyben. Farkas többszöri sürgetésére Rákosi elvtárs elmondotta, hogy küld egy táviratot a cseh elvtársaknak, amelyben benne lesz az is, hogy ezekről a dolgokról a szovjet elvtársak is tudnak. 482 Kádár elvtárs arra a kérdésre vonatkozóan, hogyha Rajk hetekig nem vallott, akkor a központi vezetőség ülésén, melyen a beszámolót Kádár elvtárs tartotta, ez a beszámoló milyen anyagok alapján készült, Kádár elvtárs a következőket mondta: a KV-ülésen elmondott beszéd, nem az én beszédem. A kiküldött bizottság állította össze, hogy mit kell ott nekem mondani. Rákosi elvtárssal több esetben volt vitája Kádár elvtársnak a nyomozást illetően. Egy sor esetben felvetette, hogy ezt nem tartja megalapozottnak. Ezeket a megjegyzéseit nem fogadták el, visszautasították, ennek következtében egyre inkább visszahúzódott ezektől a dolgoktól. Ebből a magatartásából vonták le azt a következtetést, hogy Kádár ingadozik. Sőt, amikor elment szabadságra, Rákosi elvtárs szemrehányást tett neki, hogy megfutamodik a Rajk-ügy kellős közepén. Kádár elvtárs elmondta, hogy Farkas Mihály minden üggyel kapcsolatban rendszeresen ismételgette, hogy ezeknek az ügyeknek kell katonai vonalának is lenni. így születtek meg a Rajk-üggyel kapcsolatban Pálffyék ügye, később a Szakasits-üggyel kapcsolatban (erről Kádár elvtárs állítása szerint már semmi részletes dolgot nem tudott) Sólyom ügye. Kádár János elvtárs Péter Gáborral kapcsolatban elmondta, hogy Péter Gábor legalább kétszer annyit beszélt ezekről az ügyekről Farkas Mihállyal, mint Rákosi elvtárssal, s ezen ügyek „detail" részében minden dolgot Farkas Mihály intézett teljes erővel. Kádár elvtárs szerint Péter Gábor hosszú évek óta, már a háború alatt is, előkészítette a talajt arra vonatkozóan, hogy ő legyen a politikai rendőrség vezetője. 1945 januárjában a Köztársaság téren tartott megbeszélésen, amikor arról volt szó, hogy az egyes elvtársak milyen területen dolgozzanak a jövőben, Péter Gábor úgy manőverezett, hogy a különböző területekről kimaradjon, s az értekezlet végén szólalt fel azzal, hogy hát akkor ő a politikai rendőrséget szervezi meg. Ezt akkor ott el is fogadták. Ezt követően néhány nap múlva önhatalmúan csinált is különböző ügyeket és rendelt el letartóztatásokat. (Galambos, Szabados stb.) Kádár elvtárs Farkas Mihállyal kapcsolatban még a következőket mondotta. Szerinte Farkas Mihálynak ezen ügyekben való aktív részvételének alapvető oka a karrierizmus és a hatalmi téboly. Farkas Mihály mondta el neki, hogy miért kérte a cseh pártból való átigazolását annak ellenére, hogy hosszú éveken keresztül Csehszlovákiában végezte munkáját. Arra hivatkozott, hogy a cseh párt vezetése opportunista, s amikor Rákosi elvtárs Moszkvába [érkezett], 483 akkor határozta el magát, hogy átigazolja magát a magyar pártba. Ezt is számításból tette. Nyilván abból a célból, hogy a magyar pártban még kevésbé ismerik. Az 1947-es választásokig Farkas Mihály munkáját döntően pozitívan értékeli, de valószínűleg már ezt megelőzően is lehettek karrierista törekvései. 1947 után azután rohamosan jelentkeztek a rossz oldalai és ez főleg a honvédelmi miniszterré történt kinevezése után fejlődött ki teljes mértékben. Jellemző Farkas Mihályra, hogy akkor sem változtatott magatartásán, amikor Péter Gábort letartóztatták. Nem segítette, sőt gátolta az ügy 12 Rákosi levelet küldött Klement Gottwaldnak. 13 1940. november 6.
