Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

folyamatról volt szó. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben az időszakban Farkas Mihály elvtárs ebédelés közben Kádár János elvtársnak „félhivatalos" módon közölte, hogy Péter Gábor milyen újabb adatokat szolgáltatott Rajkkal kapcsolatban, pl. „Rajk bénítja az ÁVH munkáját, elviteti a gépkocsikat". Ezzel kapcsolatban a helyzet az volt, hogy ebben az időben a Belügyminisztériumhoz tartozó valamennyi gépkocsit valamiféle regisztrálás miatt berendelték 1 napra. Péter megtagadta a kocsik beküldését és Farkas elvtársnak telefonált, s kérte segítségét. Ebből igen hosszantartó vita kerekedett köztük. Egy másik alkalommal, mikor Kádár elvtárs felkereste Farkas elvtársat, ott találta nála Rajk elvtársat és köztük emelkedett hangú szóváltás folyt. Május 1-jére készültek, s a BM úgy tervezte, hogy a rendőrségi csoport előtt egy lovastiszt haladjon. Tekintve, hogy ebben az időben a munkáskáder rendőrtisztek lovagolni nem tudtak, egy régi tisztet választottak ki erre. Farkas Mihály elvtárs követelte, hogy Rajk vonja vissza ezt az intézkedését, Rajk erre nem volt hajlandó. A vita odáig fajult, hogy üvöltöztek egymással. Később ebből az esetből azt a következtetést vonták le, hogy Rajk a reakciós elemeket támogatja a BM-ben. A fenti esetek és a Péter Gábor által naponta szállított egyéb anyagok alapján Farkas Mihály elvtárs Kádár János elvtárs előtt, mint csirkefogót kezdte szidni Rajk Lászlót. Péter azt állította, hogy Rajk kierőszakolta tőle a bizalmi emberek névsorát (1948 júliusában) és azt a városban aktatáskában hurcolta magával. A későbbiek során ez is igen döntő bizonyítékként lett felhasználva Rajk bűnössége mellett. A rendőrségi pártszervezetek feloszlatásával kapcsolatban Kádár elvtárs elmondta, hogy először Rajk László javaslatot terjesztett az illetékes pártszerv elé a rendőrségi pártszervezetek feloszlatására azzal az indoklással, hogy ezzel meg lehet szüntetni a rendőrségen belül a különböző pártok közti frakcióharcot. A párt ezt a javaslatot nem fogadta el azzal, hogy ezt igen alaposan meg kell gondolni. 5 hónappal később Rajk anélkül, hogy a kérdést újra a párt elé terjesztette volna, feloszlatta a rendőrségi pártszervezeteket. Farkas Mihály elvtárs felhasználva a Rajk és Péter Gábor közti ellentéteket, ismételten hangot adott annak a véleményének, és ezzel hangulatot csinált Rajk ellen, hogy aki az ÁVH ellen van, az a párt ellen van. Rajk végül is 1948 augusztusában a belügyminiszter tiszte alól azért lett leváltva, mert személyes ellentétei voltak Péter Gáborral, s ennek következtében állandó háborúskodás volt az ÁVHval, de már feltételezve volt az is, hogy Rajk ellenséges elem. Azon az ülésen, melyen Rajk leváltásáról történt döntés, Révai elvtárs felvetette, hogyha Rajk ellenség, akkor nem helyes, hogy külügyminiszter legyen, ha pedig nem ellenség, akkor nem ért egyet leváltásával. Az eddig elmondottak is mutatják, hogy folyamatosan miként lett előkészítve 1948 januárjától Rajk Lászlóval szemben a bizalmatlanság fokozása, s ellenséges elemként való beállítása. Ekkor nevezték ki Kádár elvtársat belügyminiszternek azzal a feladattal, hogy az ellenséges elemeket távolítsa el, javítsa meg a viszonyt az Államvédelmi Hatósággal és a gazdasági téren lévő lazaságokat szüntesse meg. Ezt követően egy ideig a Rajk-Péter-ügy, illetve a köztük lévő ellentét lekerült napirendről. E kérdés újra a Szőnyi letartóztatását elrendelő ülésen vetődött fel. Ez az ügy az ÁVH vonaláról jött azon jelentés kapcsán merült fel, mely szerint Svájcban egy amerikai kémfőnök kijelentette, hogy a magyar pártban nekik fizetett emberük van. Ezen az ülésen