Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
A magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze ma Czakó. Ez a Czakó egy gyorstalpaló tanfolyam elvégzése révén lett jogász. Én 1949-ben elbocsájtottam a belügyből, mint gyenge munkaerőt. Ez évben jutott tudomásomra, hogy Czakó a második világháború alatt, mint szakaszvezető ment ki a szovjet-frontra, ottacsernigovi partizánterületen működő magyar csapatoknál szolgált, partizán kivégzéseken vett részt, őrmesterré léptették elő (nem karpaszományos volt), egy orosz nőt hozott onnan 943-ban haza magával, ennek a nőnek a KEOKH 461 akkor letelepedési engedélyt adott stb. Az igazságügybe bevitte már volt felettesét (egy akkori tartalékos századost), a csernigovi horthysta helyőrség volt parancsnokát is stb. Minimálisan az a kérdés merül fel: milyen erkölcsi alapon lehet ez az ember a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze? Tudomásom szerint Czakóról, a fent leírt dolgokról huzamosabb ideje, az év eleje óta tudomással bír Farkas Mihály is. Nyilvánvalóan ez a kérdés is nem hosszú időn belül megoldást kíván. Ma is ügyész még az a dr. Alapy, akinek ügyészi beosztása évei alatt kifejtett működéséhez az államvédelmi provokációs ügyek egész sorozata fűződik. Ha semmi más bűne nem lett volna, mint az, amit mint ügyész az ún. Kádár-ügyben tett, akkor sem szabadna egy napig sem ügyésznek lennie. A 951 decemberi tárgyaláson végignézte és fedezte az ott a tárgyaláson besült hazug, provokációs tanúvallomást, az ellenem tartott vádbeszédének főmegállapítása (politikai), hogy „a Kádár különösen álnok összeesküvő volt - aki sakkozással álcázta magát" nagyon jól mutatja, hogy dr. Alapy pontosan tudta miféle vádat képvisel ő. De Alapy esetében még súlyosabb az, hogy mint K.E.B.-tag, pártvonalon bíró még ma is kommunisták felett életbevágóan fontos ügyben. Többek között Alapy dr. az az ember aki e levél keletkezése idején, mint K.E.B.-tag szavazatával dönt afölött is, hogy egyes, az ő által képviselt hamis vád alapján, évekig ártatlanul börtönben szenvedő kommunistákat visszavegyen-e a K.E.B, a Pártba, vagy ne? A Párt és az Állam erkölcsi követelményei nem engedik meg azt, hogy dr. Alapy továbbra a K.E.B.-tag lehessen a Magyar Dolgozók Pártjában, sem azt, hogy ügyész lehessen a Magyar Népköztársaságban. Mellékesen meg kell említenem azt is, hogy dr. Alapy a rehabilitált, és a Pártba visszavett elvtársakra vonatkozóan ismerősei előtt nyugodtan fejtegeti álláspontját, hogy a Pártba visszavenni ezeket az elvtársakat nem volt helyes. 5. Végezetül egy személyes, de korántsem csak magánvonatkozású ügy tisztázását kérem. Az illetékes elvtársak előtt ismert dolog, hogy én 1951 december végétől a börtönből nyílt harcot kezdtem Péter Gábor leleplezése érdekében és ugyanakkor Péter Gábor foglya voltam, aki erről természetesen perceken belül tudomást szerzett. Ennek logikus és számomra nem váratlan következményeként állatias börtönrezsimet vezetett be ellenem. Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal.
