Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
Államellenes bűntett. Terhelt ellen emelt az a vád, hogy tevékenyen részt vett abban az államellenes összeesküvésben, amelynek előbb Rajk László, majd ennek leleplezése után Kádár János volt a vezetője - a mai tárgyaláson teljesen alaptalannak bizonyult. A Rajk-per tárgyalása után másfél évvel őrizetbe vett terhelt neve a Rajk-per tárgyalásán szóba sem került. Kádár Jánost pedig a Legfelsőbb Bíróság 1954. július 22-én B. 001257/1954. sz. a. hozott ítéletével a szervezkedés vezetése miatt ellene emelt vád alól felmentette, minthogy „ebben a tekintetben az újított perbeli tárgyaláson semminemű adat nem merült fel". Terhelt tehát ezt a vádbeli cselekményt nem követte el. Kém kedés bűntette miatt emelt vád is alaptalannak bizonyult a mai tárgyaláson. Terheltnek, mint újságírónak és később mint népművelésügyi minisztériumi főtisztviselőnek tisztéből folyó feladata volt kulturális vonalon működő külföldi személyekkel való érintkezés is. A mai tárgyaláson a legkisebb adat sem merült föl a tekintetben, hogy terheltnek a vádiratban említett személyek bármelyikével is kémkapcsolata lett volna, vagy hogy terhelt bárkinek is az állam érdekeit érintő titkokat elárult volna. III. Az alapeljárás során - a Legfelsőbb Bíróságnak más hasonló ügyekben is szerzett tudomása szerint - törvénytelen nyomozást folytattak. Terheltet és az ügyben szerepelt tanúkat törvénytelen eszközök igénybevételével kényszerítették a nyomozók által koholt tények beismerésére, illetve tanúsítására. így keletkezett az alapügyben a jelen ítéleti ténymegállapítással merőben ellentétes ítéleti ténymegállapítás, amely nem lévén más, mint a törvénytelen nyomozás során koholt tényelőadás megismétlése, a jelen ítéletben jogi értékelésre igényt nem tarthat. A mai tárgyaláson viszont terhelt és tanúk a törvényes feltételek betartása mellett, minden befolyástól mentesen tehették meg, és - a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint - tették is meg részletes vallomásaikat, amelyek alapján a Legfelsőbb Bíróság a fentebb megállapított tényeket valóknak fogadhatta el. IV. A fentebb előadottak ítéleti következményeként tehát terheltet az ellene a Nbr. 15. § 5. pontjában (BHÖ 86. pont /1/ bek. el alpontjában) meghatározott, s besúgással elkövetett népellenes bűntett miatt emelt vád alól mind az elévülés bekövetkeztének, mind az alapügyben keletkezett ítélet meghozatalának időpontjában hatályban volt 1896:XXXIII. tv. 326. §-ának 3. pontja alapján elévülés okából; az 1946:VII. tv. 1. §-ának 12/ bekezdésében (BHÖ. 1. pont/2/bekezdésében) meghatározott és a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint
