Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
menthető, és néhány tucat elvtársat megmentettem, minden verés dacára, akik nem buktak le. Én nem követtem el olyan árulást, mint egy áruló, én ilyenben nem érzem magam bűnösnek, nem tudom megmagyarázni, de nem érzem azt a bűntudatot, ami egy áruló bűntudata. Meg vagyok arról győződve, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete igazságos lesz. Ú jhelyi Szilárd: Talán indokolatlan, hogy élek az utolsó szó jogával. Teljes mértékben egyetértek ezzel a perújítási javaslattal, és a vád képviselőjének előadásával. Egy dologra szeretnék még rámutatni. Kétségtelenül felelősségre lehetne engem vonni azért, hogy az 1951-es vizsgálat során a valóságnak meg nem felelő jegyzőkönyveket aláírtam. Amikor arra figyelmeztettek, emlékezzem vissza az összejövetelek jellegére, valóban úgy éreztem, hogy tényleg itt egy csoportosulás volt. A börtönben eltöltött 3 év alatt elemeztem magamban ezt a kérdést. Nem volt frakció ebben az értelemben. Amikor a földrajzi közelségünk megszűnt, szétszóródtunk különböző területekre, ezek az összejövetelek egyre ritkábbak lettek, majd egészen megszűntek. Ezekért a hibákért szeretnék felelni, és nekem felelnem is kell a párt előtt. Nem érzem, hogy ezzel bűncselekményt követtem volna el, mint ahogy ez nem szerepel az indítványban sem. Azt sem mondhatom, hogy mint vádlott-társamnak - Tariska Istvánnak - szükségem lett volna erre a 3 évre ahhoz, hogy rájöjjek a hibáimra, mert azokra anélkül is rájöttem volna. Bízom abban, hogy a becsületemet, mely a 3 év alatt jobban hiányzott, mint a szabadság, visszakapom, mert én élni szeretnék azért az ügyért, amelynek - lehet, hogy hibákkal teli, lehet, hogy nem mindig következetesen, de mégis 17 éven keresztül katonája voltam. * * * (Ezután a Legfelsőfbb] Bíróság tanácskozásra vonul el, majd [az] elnök kihirdeti a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, melyben a vádlottak azonnali szabadlábra helyezését rendeli el. 411 Az ítélet indoklása a következő:) A Legfelső Bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a ma tárgyalt újított per tárgyalásánál és előkészítésénél fogva, a legszorosabban összefügg [a] Kádár János és társai ellen indított perrel, amelyet a Legfelső Bíróság már elbírált. Figyelembe véve Kádár János és társai ellen indított újított perben felmerült adatokat is, és a jelen perben felmerült adatokat, a terheltek vallomását, részben a tanúk vallomását is, a Legfelső Bíróság megállapítja, hogy a jelen alapperbeli ítéletet a bíróság hamis tényállásra alapította, olyan tényállásra, amelyet a tanúknak és terhelteknek fizikai és erkölcsi kényszerrel kikényszerített vallomásai alapoztak meg. Ennek következtében a Legfelső Bíróság a Legfőbb Ügyészség perújítási indítványának helyt adva, az alapperbeli ítéletet hatályon kívül helyezte, és egyúttal a most ismertetett ítéletet kizárólagosan a mai napon megtartott főtárgyalás, illetve Kádár János és társai ellen indított újított per idevonatkozó anyagának mérlegelése alapján állapította meg.
