Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
megkérdezték tőle - rám mutatva - hogy ő az, Kulich tagadó választ adott. Előzőleg Kulich már szólt, hogy tegyünk úgy, mintha nem ismernénk egymást. Ezután tértek rá, hogy ki vitte el a könyveket, melyre nem válaszoltam. Majd levittek az ún. „kápolnába" és megvertek. Verés után megkérdezték, akarok-e beszélni. Én erre azt mondtam, akarok beszélni, de olyan állapotban vagyok, hogy nem tudok. Erre visszavittek a pincébe és azt mondták, tőlem függ, hogy a verést folytatjuk-e, vagy a kihallgatást. A pincében sikerült Donáthtal beszélni, mert pont az a csendőr volt szolgálatban, akinél módunkban állt ez. Mikor Donath látta, hogy milyen állapotban vagyok, kérdezte, hogy mire hallgattak ki. Én elmondtam, hogy két kérdésre, arra, hogy kinek az utasítására szerveztem Debrecenben mozgalmat, és ki vitte el a könyveket a lakásunkról. Donath közölte, hogy őt nagyon megverték, közölték vele, hogy Patakiék bent vannak, erre ő elvállalta, hogy Patakiék vitték el a marxista könyveket. Donath figyelmeztetett, hogy ebben a kérdésben a további tagadásnak nincs értelme, felesleges magamat veretni. Amikor ezt követően felvittek kihallgatásra, beismerő vallomást tettem, abban az értelemben, hogy a könyveket kik vitték el lakásunkról. Beismertem, hogy a Márciusi Front újraindításával kapcsolatban szerepet vállaltam és szó volt arról, hogy egy írógép segítségével a Tovább c. lapot megjelentessük, de igyekeztem fenntartani, hogy ezek legális próbálkozások voltak. Vallomást tettem egyéb mozgalmi kapcsolataimról is. Vallomást tettem Váraljai Jenőről, de ennek előzménye az volt, hogy korábban Kulich Gyula üzente tőlem Pollner Györgynek, hogy Váraljai rendőrspicli. Amikor a könyvről volt szó, beismertem, hogy Váraljaitól is kaptam könyvet. A kassai előadássorozaton való részvételemmel kapcsolatban Szőke Lőrinc vallotta, hogy náluk voltam elhelyezve. Én azt vallottam erre, hogy semmi másról nem volt köztünk szó, csak arról, hogy a parasztpártnak milyen lehetőségei vannak. A kommunista párthoz való illegális kapcsolatait beismerte? Beismertem, hogy Donáthról annyit tudtam, hogy kommunista, ezt azonban az ügyészség előtt visszavontam. Beismertem emlékezetem szerint, hogy Losonczy Párizsból való visszatérése után egy „Bella" nevű nőismerősétől leveleket kapott. Beszéltem ezen kívül a Márciusi Front célkitűzéseiről, és a Tovább című lapról, mint legális dolgokról. Alagról átvittek a Dunakeszi községházára, ahol egy vágott képű csendőrnyomozó hallgatott ki. Emlékezetem szerint ugyanez a csendőrnyomozó hallgatta ki Losonczyt is. Losonczy tett beismerő vallomást? Ő azt mondta, hogy befejezett tények elé volt állítva, mert a párizsi levelek fotókópiája és a párizsi kapcsolatával való találkozásról egy fénykép a csendőrség kezében volt. A községházáról beszállítottak az ügyészségre. Közben egyszer felvittek Wayandhoz, aki gúnyosan azt kérdezte, hogy kerülök ide? A Markó utcában Lee Tibor ügyész elé kerültem, aki előtt visszavontam vallomásomat. O azt mondta, nincs meggyőződve arról, hogy a Márciusi Front mozgalom nem kommunista mozgalom. Ezért nem ment fel, de élhetek fellebbezéssel. Ezzel éltem is. Mikor Wayandnál voltam, közöltem vele, hogy nem folytattam illegális tevékenységet. Wayand azt mondotta, hogy a Márciusi Frontról tudja, és én is tudom, hogy az egy fedőszerv. A Márciusi Frontnak megvan a maga programja, és ez köztudomású. Azt kérdezte tőlem, hogy azok a disznók Alagon elhitték ezt a mesét?
