Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT

előadásokat tartottunk a bajtársi szövetségben, [igyekeztünk] a diákkollégiumokban propagandát kifejteni, felhasználni a népi írók munkáját. Ezen túlmenően igyekeztünk rámutatni arra, hogy a polgári demokrácia megvalósulása nélkül a földreform elérése lehetetlen. Milyen sikerrel járt ez a propaganda? Ez sikerrel járt, amennyiben sikerült megszerezni a döntő befolyást az egyesületek vezetésére. Az egyesületek vezetésében azok között, akiket mi nyilvántartottunk, egy szűk kör volt, részben baráti alapon, részben elvi alapon, nagy befolyása volt a diákságra. Az volt a nézetünk, hogy sikerült kiterjeszteni a befolyásunkat, azonban meg kell mondani, ez nem egy tartós, mély befolyás volt, mint ahogy ez a mozgalom későbbi alakulása során be is bizonyult. De sikerült bevinni egy viszonylag haladó, baloldali jellegű mozgalmat. Rendeztük az ún. debreceni diétákat, melyet úgy tüntettünk fel, mint egy szabad fórumot, és ezen a címen sikerült behozni baloldali írókat: Darvas, Veres, Erdei. Ezeknek nagy visszhangja volt. Nem emlékszem, mikor volt az a diéta, ahol határozati javaslatot kellett előterjeszteni,

4,M) és ha formálisan nem is fogadták el, nagy részük egyetértett vele, amelynek az volt a jelentősége, hogy a munkásosztály szervezetei, a szakszervezetek állást foglaltak. Nem sikerült formális határozattá emelni. A sajtó foglalkozott ezzel a kérdéssel is. A Turul Szövetségben a hatalom megszerzése sok taktikai engedményt követelt meg tőlünk, sokszor voltunk kénytelenek olyan szellemben beszélni és írni, amely az akkori körülményeknek sem felelt meg. Zöld Sándor ezzel kapcsolatban azt mondta: ,,Ha farkasok között él valaki, akkor kell egy bizonyos mértékig üvölteni a farkasokkal." 1937-ben a Márciusi Front egy programnyilatkozatot adott ki, amelyet velem Donath Ferenc előzetesen megbeszélt. Ekkor határoztuk el, hogy a mozgalomnak a Márciusi Front nevet adjuk. Ez március 15-én megtörtént. Sikerült a Csaba Bajtársi Szövetséget ennek a mozgalomnak az elfogadásához csatolni, amelynek tudomásom szerint a sajtóban is visszhangja volt. A későbbiek során az egyetemi tanács és a rendőrség karöltve lépett fel a mozgalom ellen. Ki akartak szorítani bennünket az egyetemről, és ezt el is érték, betiltották az egyesületet. Mikor az egyetemről kiszorultunk, igyekeztünk működési területünket más, viszonylag demokratikus egyesületek keretén belül kifejteni, így a debreceni Ady Társaságon belül. Ezekben az akciókban Tariska István is részt vett? Aktívan részt vett, de ő a Turul Bajtársi Szövetségnek nem volt tagja. 0 már kifejezett utasításra lépett be a Turulba, és ott aktív tevékenységet fejtett ki. Milyen tevékenységet folytattak ezekben az egyesületekben? Oda igyekeztünk tömöríteni azokat a fiatalokat, akikre felfigyeltünk és nyilvántartottunk. Próbáltunk egy tömeggyűlést tartani, azonban ezt a rendőrség megakadályozta. Folytattuk tovább az egyéni agitációt. Ez 1938-ig tartott, amikor egy jelentős fordulat, előrelépés történt a mozgalomban, amely összefüggött a Márciusi Fronton belül végbeA második diétán, 1936-ban.