Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA
a Kominform titkárságának következő ülésén. 201 A távirat elküldésének pillanatában Rajk Moszkvában már célszemély volt, de Budapesten még fel sem merült esetleges letartóztatásának az ötlete. Aznap éjszaka került sor Cseresnyés Sándor és Szász Béla, vagyis Rajk két - egykor szoros - munkatársának, két sajtófőnökének letartóztatása. 202 Ez sem következett a Field-Szőnyi szálból, hozzájuk nekik sem volt semmi közük. Tekinthetjük tehát Rajk szemszögéből ezt az éjszakát, a lehető legkorábbi időpontnak, ezek a letartóztatások már akár ellene is irányulhattak, de nem feltétlenül. Létezik olyan változat is, hogy Szőnyi „összevissza vallomásaiban" merült fel három újságíró, köztük Cseresnyés és nyilvánvalóan Szász Béla, 203 akiknek - mint gyorsan kiderült - semmi közük nem volt az egészhez, de ha már őrizetbe vették őket, akkor nem engedhették őket csak úgy szabadon. 204 Még mindig nem Rajkra irányult a vizsgálat. Ezt látszik alátámasztani Péter Gábor vallomása, mely szerint Farkas már a Szőnyi letartóztatását követő napon „különösen felhívta a figyelmemet Cseresnyés Sándorra, aki (korábban) a Belügyminisztériumban dolgozott és megjegyezte, hogy őt már korábban őrizetbe kellett volna venni, mert angol katona volt és a jugoszlávokkal szoros kapcsolatban állt. Nyomatékosan felhívta a figyelmemet, hogy Cseresnyés közvetlenül Rajk mellett dolgozott a belügyben, Rajk politikai bizottsági tag, s ezért igen nagy óvatosságra és konspirációra intett." 205 Farkas - akkor már az ő bőréről volt szó - határozottan tagadta, hogy ő adott volna utasítást Cseresnyés őrizetbe vételére. 206 Ez nem is perdöntő, sokkal inkább az lehet, hogy Péter szerint Cseresnyés letartóztatásánál még mindig nem Rajkról volt szó, sőt éppen Rajk miatt kellett Cseresnyéssel vigyáznia. Az ÁVH - legalábbis Szőnyi és Rajk szintjén - akkor értesült arról, hogy fent - vagy kint - kiszemeltek valakit, ha utasítás jött a bizalmas nyomozás elrendelésére. Természetesen ennek sem ismerjük Rajk esetében a pontos időpontját, de - mint jeleztük, a még csak szórványosnak sem nevezhető iratokból - az kiderül, hogy egyrészt az MDP titkársága 1949. május 25-én úgy döntött, hogy Rajk nélkül egyedül Bíró Zoltán képviselje a magyar pártot a Tájékoztató Iroda titkárságának ülésén. 207 Másnap pedig már lehallgatták Rajk telefonját, egészen pontosan rögzítették Horváth Mártonnal folytatott beszélgetését. 208 Rajkot „D-vo201 Rainer M. János: Távirat „Filippov" elvtársnak. Rákosi Mátyás üzenetei Sztálin titkárságának, 1949-1952. In Évkönyv 1998. (Szerk.: Litván György.) Budapest, 1998, 1956-os Intézet, 107. p. 202 Cseresnyés a BM-ben, Szász a külügyben volt sajtófőnök. Az utóbbi már Rajk kinevezésekor ott dolgozott, majd áthelyezték az FM-be. Szászt, amikor hazatért Dél-Amerikából Rajk az ÁVH-ra akarta helyezni, ezt Szász nem vállalta, mindössze Péter Gábort tájékoztatta a dél-amerikai magyar emigrációról. 203 Szász mindössze háromszor találkozott Szőnyivel, de „ügye" volt, ennek következtében helyezték el a külügyből. (TH V - 142 675 I/2a. 140-145.) 204 TH y - 150 019/1. 215. Károlyi Márton 1956. december 1 T-i vallomása. 205 TH V - 150 019/1. 297. Péter Gábor 1956. október 18-i vallomása. 206 TH v _ [go ()ly/5 parkas Mihály 1957. február 7-i kihallgatása. Sajátos módon addigra Péter némileg módosította vallomását, mondván, szerinte már Kovács János alezredes figyeltette Cseresnyést, és erről ő „bizalmas jelentésben" tájékoztatta Rákosit és Farkast. TH V - 150 0119/1. 333, Péter Gábor 1957. február 1-jei vallomása. így azonban Cseresnyés letartóztatásának nincs gazdája. Farkas szerint erre is csak Rákosi adhatott utasítást. TH V 150 019/1. 375. Farkas Mihály 1956. október 18-i vallomása. 207 MOL M - KS 276. f. 54/45. őe.
